Naponkénti igei üzenet 
Paróczi Zsolt lelkipásztortól

2024. szeptember 1., vasárnap

Napi felülről:

Egy napot ismét „mának” jelöl ki. Dávid által hosszú idő múlva így szól, ahogyan előbb is mondtuk: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

A zsidókhoz írt levél 4. rész 7. vers*

Áldott vasárnapot, a mai nap fontosságának, jelentőségének és lehetőségeinek felismerését és helyes felhasználását kívánom minden testvérem számára!

Igaz, hogy a jelenben élünk folyamatosan, de nem mindig ismerjük fel és használjuk ki a mai nap adta lehetőségeinket. Lehet, hogy a múltba ragad a szívünk egy része és képtelenek vagyunk elszakadni valamitől, aminek már vége, amit már nem tudunk megváltoztatni. Ez akadály lesz abban, hogy felszabaduljunk a jelen kihívásaira, hiszen még mindig a múlt árnyaival viaskodunk. A tegnap sikereit meg kell ünnepelni, veszteségeit meg kell gyászolni, bűneit el kell rendezni, hogy tovább léphessünk a mára. Ugyanígy a jövő délibábja is fogságba ejtheti a lelkünket, amikor mindig csak holnap akarunk elkezdeni, megtenni valamit, ami sohasem jön el, hiszen állandóan magunk előtt görgetjük. A mai nap fontosságát mind emberi, mind mennyei oldalról meg kell értenünk, hogy bölcsen és felelősségteljesen éljünk a nekünk adatott idővel. Annyi szeretetet kell beletennünk, amennyi csak lehetséges, mert ezt sem megbánni, sem sajnálni nem fogjuk később. Először is engednünk kell, hogy átjárjon, betöltsön és felemeljen bennünket az Örökkévaló szeretetének mára kijelölt napja, hogy ne maradjunk le egyetlen jó döntésről, odaszánásról és tettről se kemény szívünk miatt. Ennek fényében kell látnunk és szeretnünk önmagunkat, hogy másokat is képesek legyünk felszabadultan szeretni.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a mai nap is az általad kijelölt alkalmas idő szereteted befogadására és annak megélésére!

*Revideált új fordítás

2024. augusztus 31., szombat

Napi felülről:

„A lélek fölemelt, és elragadott engem. Én pedig mentem keserűen, felindult lélekkel, de az Úr kemény kézzel tartott engem.”

Ezékiel könyve 3. rész 14. vers*

Áldott szombatot, a mennyei kéz hatalmának, erejének és megtartásának naponkénti megtapasztalását kívánom minden testvérem számára!

Isten nélkül is élvezhetjük az általa biztosított és megengedett életünket egy bizonyos ideig és határig, de semmiképpen sem érdemes őt kihagyni a múltunk értékeléséből, illetve a jelenünk és a jövőnk alakításából. Ő a tervezője, teremtője és fenntartója mindannak, ami fontos lehet számunkra, ami beteljesítheti a boldogságunkat. A hitetlenségünk, engedetlenségünk és kemény, büszke szívünk távol tarthatnak bennünket az Örökkévaló megismerésétől, de amikor átadjuk magunkat neki, beletesszük az életünket megtartó kezébe, attól kezdve már nem egyedül kell viselnünk az élet terheit, nehézségeit, mert a mennyei családunk segítsége ott lesz velünk. A Szentlélek képes felemelni és megragadni bennünket még akkor is, amikor keserűség, felindulás és harag nyomja a szívünket és az Úr keze erősen tart minket még ezekben a nyomorúságos időkben is. Ő a legnehezebb időket is a javunkra fordíthatja, sőt még hasznára is lehetünk másoknak, amikor hitünket és hűségünket látva bátorságot nyernek és odafordulnak a Mindenhatóhoz.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Lelked jelenléte és ereje akkor sem hagy el, amikor elcsüggedek és elkeseredek. Kezed hatalma megtart és jóra használja még a gyengeségeimet is!

*Revideált új fordítás

2024. augusztus 30., péntek

Napi felülről:

„A bölcsek beszéde vonzóvá teszi a tudást, az öntelt ostobákból pedig csak úgy dől a butaság.”

A példabeszédek könyve 15. rész 2. vers*

Áldott pénteket, a bölcsesség kincseinek felfedezését, megfelelő használatát és gyakorlatát kívánom minden testvérem számára!

Minden korban és időben elengedhetetlen, hogy az emberi bölcsesség, értelem és megfontoltság vezető szerepbe kerüljön és ott is maradhasson, mert ez tud megteremteni egy élhető és fejlődő közösséget. Amikor az ostobaság, öntelt okoskodás és butaság nem szégyen vagy takargatni való hiányosság, hanem dicsekedésre okot adó és értékként hangoztatott felsőbbrendűség, akkor a tudás és a tudomány jelentősége megkérdőjeleződik és egyre kevéssé lesz elismert. A bölcsesség eligazít az élet útvesztőjében, mert tudja merre tart, előre gondol a döntések következményeire és számol is velük. Képes mások példájából okulni és tanulni, de arra is, hogy mindezt továbbadja. Magasra értékeli és vonzóvá teszi a szakértelem, hozzáértés és széleskörű tájékozottság megszerzését. Minél többet tud, annál alázatosabban viszonyul a világ sokrétű összefüggéseihez. Inkább gondolkodik mielőtt megszólal. Tisztában van saját korlátaival és hiányosságaival, ezért tudja nagyra tartani és elismerni mások tudását és tapasztalatát. Kész azzá válni és formálódni, amire megszületett, akinek a menny megálmodta!

Mennyei Atyám taníts a felülről való bölcsesség kincseire!

*Egyszerű fordítás

2024. augusztus 29., csütörtök

Napi felülről:

„Az ostoba haragja hamar kitudódik, az értelmes pedig fel sem veszi a sértést.”

A példabeszédek könyve 12. rész 16. vers*

Áldott csütörtököt, a sértések, bántó és bosszantó megjegyzések értelmes, bölcs és higgadt kezelését kívánom minden testvérem számára!

Amikor megsértenek bennünket, az egy bántó tüske, ami fájdalmat okozhat az önérzetünknek. Ezek jelenlétét, valóságát lehetetlen kikerülni, de bölcsen, figyelmesen és felkészülten általában jól kezelhetjük őket. Szúrós, tövises növényekkel foglalkozva, ne lepődjünk meg, ha sebet ejtenek, amikor nem húzunk védőkesztyűt a munkához. A méhészek sem véletlenül viselnek megfelelő felszerelést, ha nyüzsgő kaptárokkal dolgoznak. Igenis fel kell készülnünk arra, hogy még a rózsakertben is találkozhatunk tövisekkel, nem beszélve egy bozótosról. Egy feszült időszak a családban vagy a munkahelyen, egy zsúfolt közlekedési helyzet, egy megosztó közéleti történet sokezernyi bántó sértést, megjegyzést és odaszúrást termelnek, ami vagy minket is össze vissza sebez, ezért ugyanúgy szabadjára engedjük az indulatunkat vagy a bölcsesség, higgadtság és értelem védőfelszerelésén keresztül fogjuk meg a problémát. Legtöbb esetben fel sem szabad venni a sértést, mert nem rólunk szól, hiszen a másik ember önvédelmi beidegződése. Mi azért vagyunk felelősek, hogy ne ostobán, meggondolatlanul törjünk ki és szóljunk be, fokozva a haragot, hanem okosan és értelmesen, ahogyan egyébként másoktól is elvárnánk.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert arra tanítasz, hogy a felháborodás, ostoba beszéd és bántó indulat helyet az értelmes, bölcs és türelmes szív védelmét és erejét használjam az élet nagy bozótosában.  

*Egyszerű fordítás

2024. augusztus 28., szerda

Napi felülről:

„Igen, Jézus emberré lett és meghalt, hogy az embereket megszabadítsa a halálfélelemtől, amely őket egész életükben rabszolgaságban tartotta”

A zsidókhoz írt levél 2. rész 15. vers*

Áldott szerdát, a legmélyebb félelmeinkből való szabadulás megtapasztalását és átélését kívánom minden testvérem számára!

A halál az élet ellensége. Idegen tőlünk és rémisztően nagy a hatalma felettünk. Harcolunk és küzdünk ellene, megpróbáljuk elkerülni, amíg lehet, hátráltatni vagy nem törődni vele, de azt tapasztaljuk, hogy végül mégiscsak ő nyer. A halálfélelem két irányból támad ellenünk, az egyik saját létünk elmúlásának a gondolata, a másik pedig szeretteink elvesztésének a fájdalma. Együtt lehet élni velük, meg lehet szokni a jelenlétüket, de akkor is falak közé zárnak bennünket, amelyek sötét árnyként zárják le utunkat. Amikor szeretjük az életet és a másokkal való közösséget, akkor a teremtettségünk lényegét töltjük be. A halál ezt veszi el tőlünk és ebből csak az Örökkévaló szeretete képes megszabadítani az embert. Amikor helyreáll a lelkünkben a világ rendje, vagyis odafordulunk a Teremtőhöz és vele kerülünk élő kapcsolatba, akkor mennyei erők kezdenek el kiteljesedni a szívünkbe. Jézus Krisztus halála és feltámadása egyszer és mindenkorra ajtót nyitott a börtönajtónkon. A benne való hit, a Szentlélek jelenléte és munkája az élet diadala a halál felett!

Mennyei Atyám hálát adok, mert Jézus Krisztus által a halál börtönén túl az élet teljessége nyílt meg számomra!

*Egyszerű fordítás

2024. augusztus 27., kedd

Napi felülről:

„Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék!”

Pál második levele a korinthusiakhoz 10. rész 17. vers*

Áldott keddet, a büszkeségünk és dicsekvésünk egészséges, előre mutató megélését és gyakorlását kívánom minden testvérem számára!

A saját értékünk, eredményeink és sikereink helyes kifejezése, ünneplése és megélése az emberségünk, méltóságunk fontos alapja. Ez nem bűn, hanem felülről kapott kiváltság, az isteni teremtettségünk része. Ezek lendíthetik előre az életünk csónakját és adhatnak bátorságot a folytatáshoz. A veszély abból fakad, ha ezt a sodrást nem megfelelő mederbe tereljük. Az egyik probléma, amikor hagyjuk, hogy kiáradjon a dicsekvésünk és árvízként elárassza és beterítse a környezetünket. Ezt nehezen élik meg mások, nem tudnak együtt örülni velünk, mert túlléptük a határokat. A másik, ha csak magunknak tulajdonítjuk a sikereket és nem látjuk, értékeljük mindazokat a személyeket, akik miatt ezt elérhettük. Mindezeken túl a legnagyobb gond, ha nem a mennyei Atya dicsőségének óceánja felé tartunk, nem oda csatlakozik életünk folyója. Minden más cél egy holt tenger felé vezet, ahol nincs valódi élet. Az Úrban és az Úrral dicsekedni a gyermek őszinte büszkélkedése szüleivel, akik számára a mindent jelentik azzal a különbséggel, hogy itt a végén az derül ki, hogy el sem tudtuk képzelni az igazi nagyságát, mélységét és szélességét az Örökkévaló hatalmának!

Mennyei Atyám, benned és veled szeretnék megélni minden sikert, győzelmet és dicsőséget!

*Revideált Károli fordítás

2024. augusztus 26., hétfő

Napi felülről:

„De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek:”

Jeremiás siralmai 3. rész 21. vers*

Áldott hétfőt, a szívünk megújuló és élő reménységét kívánom minden testvérem számára!

Amikor a lelkünk elcsügged, szinte összeroskad a nehézségek és kihívások terhe alatt, az még nem kell, hogy az utolsó pont legyen egy fejezet végén. Lehet egy vessző is, majd egy sóhajszünet után a szívünknek megengedhetjük, hogy az Örökkévaló szeretetére is felfigyeljen, elkezdjen Isten szerint is gondolkodni, ne csupán emberi számítás alapján. Ég és föld a kettő közti különbség. Az egyik borús jövőképet fest, a másik reménykedni kezd. A testi csak a nyomorúság felhőit látja, a mennyei pedig az áldások esőjét. Ugyanazok maradunk, de mégsem ugyanazzal a lélekkel folytatjuk. A reménységünk akkor lehet szilárd és erős, ha az alapjai azok. Az Úr ígéreteire figyelni, azokra számítani és megragadni őket, nem vakmerőség, hanem az élet kiteljesedésének az útja. A problémák háttere, oka nem tűnik el, de panaszunk képes feloldódni a felülről érkező irgalom folyamában, ami egyszerre felemel és meg is újít hatalmával. Erőt kapunk és bizalommal telik meg a szívünk, mert ránk ragyog Istenünk jósága és emberszeretete!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy nem hagysz panaszaim, csüggedéseim fogságában, inkább reménységgel töltöd meg szívem, mert nálad keresek oltalmat!

*Revideált új fordítás

2024. augusztus 25., vasárnap

Napi felülről:

„Egykor haszontalan volt számodra, most pedig számodra is, számomra is hasznos.”

Pál levele Filemonhoz 11. vers*

Áldott vasárnapot, az életünk kedvessé, hasznossá, jóindulatúvá formálódásának örömét kívánom minden testvérem számára!

A növekedésünk, fejlődésünk természetes útja, hogy a kiszolgáltatott, segítségre szoruló gyermekkorunk után, teherhordó, felelősségteljes, sokak számára hasznos életszakasz következik. Sajnos nem minden területen ilyen egyértelmű ez a változás. Az önző, szűkkeblű, elégedetlen és irigykedő lelkület a legjobb tulajdonságainkat is haszontalanná teszi, mert hiába van meg a tehetségünk, erőnk és lehetőségünk a jóra, mégsem élünk vele. Ezzel együtt az elvárás megmarad bennünk, hogy mások hasznosak legyenek számunkra, de ezt nem vesszük ugyanilyen komolyan magunkra nézve. A kedvességet a közömbösségtől nem egy áthatolhatatlan fal választja el, ahol lehetetlen az átjárás, hanem egy általunk felállított korlát, amely a szívünk valódi határait jelzi. Amikor a menny belép a szívünkbe az életünk minden területén átalakulás kezdődik, ami érinti a gondolkodásunkat is. Másképpen, más szívvel és lélekkel látjuk azokat, akik a környezetükben élnek. Már nem kihasználni szeretnénk őket, hanem felemelni és gazdagítani. Nem uralkodni felettük vagy irigyelni őket, hanem velük együtt épülni, örülni és növekedni a szeretetben.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert veled minden haszontalan hasznossá válthat!

*Szent István Társulat

2024. augusztus 23., péntek

Napi felülről:

„Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.”

A példabeszédek könyve 22. rész 1. vers*

Áldott pénteket, a nevünk, becsületünk és jóindulatunk igazi értékének felismerését és munkálását kívánom minden testvérem számára!

A valódi értékünk nem attól függ, hogy milyen kézzelfogható kincseink vannak, hanem a belső erényeinktől. A jó név, becsület, kedvesség pénzen csak eladható, megszerezni a szívünk, lelkünk igaz emberségével lehetséges. Amikor a kívánságaink első helyére kerül a gazdagság és háttérbe szorul, hogy jobb emberek legyünk, akkor egy veszélyes tévúton indulunk el, ami nem oda fog vezetni, ahová igazán vágyunk, hiszen a megszerzett javak nem használati eszközök lesznek a kezünkbe, hanem a boldogságunk lényege. A csapda az, hogy a pénz uralma segítségével rengeteg mindent meg lehet szerezni és kényelmesebb, előnyösebb helyet biztosít az élet vonatán, de csak azon, amelyik rossz célállomásra tart. Most érdemes az egészséges, helyes és léleképítő sorrendet kialakítani a szívünk, gondolkodásunk alapjainál, hogy később ne kelljen hatalmasat csalódnunk. Ráadásul ez a belső építkezés független a külső körülményektől, mert mennyei értékeket, mintákat és áldásokat használ fel, amelyek igazi és valódi gazdagságot biztosítanak.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert minden gazdagságom tőled való áldás és eszköz abban, hogy jobb, kedvesebb és becsületesebb ember lehessek!

*Revideált új fordítás

2024. augusztus 22., csütörtök

Napi felülről:

„Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik, megnyitja a kősziklát, és víz ömlik belőle.”

Ézsaiás könyve 48. rész 21. vers*

Áldott csütörtököt, az életünk nehéz, megpróbáló szakaszaiban a felülről vezettetés valóságát és biztonságát kívánom minden testvérem számára!

A sikerek, áldások gyönyörű, javakkal és örömmel teljes időszakán túl néha megérkezünk a reménytelenség pusztaságába. Először még azt is nehéz feldolgozni és elfogadni, hogy velünk is megtörténhet ilyen. Azután keresni kezdünk különböző túlélési gyakorlatot, amivel elviselhetővé tudjuk tenni a helyzetünket. Olyan gondolatokat, amelyekbe kapaszkodhatunk, de néhány ezek közül csak szalmaszálnak bizonyul. Az „úgyis lesz jobb” vagy az „olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogyan” kijelentések pillanatig ható nyugtatók, de valós segítséget nem adnak. Itt ténylegesen kiderül, hogy miben vagy kiben bízunk és a hitünk mire alapozódott. A mennyei Atyával a pusztán át vezető út nem büntetés, igazságtalanság vagy személyes sértés lesz, hanem a hitbeli növekedésünk lehetősége. Annak megtapasztalása, hogy onnan kaphatunk felüdülést, segítséget és élő vizet, ami előtte számunkra csak kemény, áttörhetetlen és használhatatlan sziklának tűnt. Ezt élhetjük át Jézus Krisztusban, aki mindaddig csak egy nehezen megkerülhető kő marad, amíg fel nem fedezzük, hogy lehet rá építeni az életünket, és a lelkünket felülről tápláló kifogyhatatlan forrás fakad belőle!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert veled a pusztaság sem kietlen és értelmetlen, hiszen újból és újból megnyitod jóságod forrását felém!

*Revideált új fordítás

bizalom biztonság boldogság békesség bölcsesség család célok döntések erő fejlődés feladat felelősség félelem gyümölcstermés győzelem harcaink határaink hit házasság idő Isten országa Isten segít Isten szeretete Isten terve Isten ígérete kapcsolataink kihívás közösség küzdelem lehetőségek megújulás munka nehézségek növekedés problémák próbák remény siker szeretet vágyak áldás élet életcélok önzés öröm

Szeretettel várunk!