2021. szeptember 20., hétfő

Napi felülről:

A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.

Példabeszédek könyve 10. rész 8. vers*

Áldott hétfőt, erőteljes új hetet, bölcs döntéseket és utakat kívánok minden testvéremnek!

Egy jó nap, egy élményekkel teli hét nem kizárólag tőlünk függ, mert nem tudunk minden helyzetet befolyásolni. Vannak és lesznek is nehéz, leterhelő és váratlanul vészterhes időszakok az életünkben. Ez teljesen „normális”, mindenkivel előfordul, és enélkül nem is tudnánk igazán fejlődni, nemesedni és kipróbáltakká válni. Amikor a nehézségeinket személyes támadásnak vesszük, igazságtalannak tartjuk az élettől, hogy velünk ez megtörténhetett és az önsajnálat varázsköpenyébe burkolózunk, akkor nehéz lesz bölcs szívvel előretekinteni, hogy el-, be- és megfogadjuk a legjobb útmutatást és felülről érkező parancsot. Pedig a boldogságunk, örömünk és békességünk elsősorban ettől függ és nem a külső körülményektől. A körültekintő, egészséges és józan lélek képes felemelkedni, megtalálni, meghallani és engedelmeskedni az életet adó szónak. Aki pedig mindent ki- és megmagyaráz, állandóan hibáztat és kárhozat, többnek képzeli magát másoknál és ő akarja osztogatni az igazságot, az menthetetlenül felesleges sebeket fog szerezni, de osztogatni is. Az élet útja tele van kövekkel, lehet kerülgetni őket, dobálózhatunk velük, de a legjobb, ha a jövő építésére használunk fel minél többet!

Mennyei Atyám rád szeretnék figyelni, hallgatni minden időben és körülmény közepette is, hogy bölcs szívvel építhessem az áldások útját!

*Revideált új fordítás

2021. augusztus 24., kedd

Napi felülről:

Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjék erejével az erős, ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag! Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr!

Jeremiás könyve 9. rész 22-23. vers*

Áldott keddet, Isten igaz ismeretét, a szeretet erejét és az alázatos bölcsesség gazdagságát kívánom minden testvéremnek!

A panaszkodás patakja ritkán szárad ki, mert többféle forrás táplálja. Az elégedetlenség, önsajnálat, és irigység elégséges utánpótlást biztosít, hogy naponta legyen benne elég kesergés. A dicsekvés és büszkeség kertjéért azonban legtöbbször keményen meg kell küzdenünk magunkkal és a környezetünkkel is, hiszen csak így leszünk képesek eredményeket elérni, másoknál jobbá válni vagy győzelmeket felmutatni. Nagyszerű érzés, ha vannak, akik megcsodálhatják sikerünk gyümölcseit, kiválóságunk értékeit, de ezeket folyamatosan fenntartani különleges kihívás, ezért természetes, hogy sokszor mások dicsőségének fényében is részt veszünk, eggyé válunk az eredményükkel, a magunkénak érezzük a diadalukat bár csak szurkolók vagyunk. A mennyei Atya egy olyan lehetőséggel ajándékozott meg bennünket, ahol a dicsekvés, a siker és a büszkeség mind-mind a megfelelő helyére kerül, és nem eltorzítja, megszédíti vagy tönkreteszi a lelkünket, hanem megtisztítja, megerősíti, és maradandó örömmel tölti be. Megismerni, megérteni és együtt küzdeni Isten szeretetével, jóságával és igazságával a maradandó győzelem kulcsa, ami még a panaszkodás árját is képes kiszárítani.

Atyám, köszönöm, hogy dicsőségedet nem csak megosztottad velünk, hanem arra is tanítasz, hogy veled hogyan leszünk valódi győztesek!

*Revideált új fordítás

2021. július 30., péntek

Napi felülről:

Fordítsd jóra sorsunkat, Uram, a délvidéki kiszáradt patakmedrekhez hasonlóan!

126. zsoltár 4. vers*

Áldott pénteket, a kiszáradt, megkeményedett, üres szív éltető megújulását és a reménység áldásait kívánom minden testvéremnek!

Bizonyos időszakokban telve vagyunk energiával és lendülettel. Képesek vagyunk bátran, hittel előrehaladni, sőt még másokat is magunkkal ragadni lelkesedésünkkel. Érezzük, hogy ez a mi utunk, feladatunk, erre születtünk. A reménység gyermekei vagyunk és vár ránk a következő kihívás, ami újabb izgalmas fejezetet nyithat az életünkben, mert még nem fejeztük be küldetésünket, még van meghódításra váró terület. Azután aszályos idők köszöntenek ránk. Pusztaság, sivárság mindenfelé és már csak az üres patakmeder emléke őrzi a hajdani életerőnket. Ez előfordulhat mindannyiunk életútján, de ez nem a vég, csak egy igen nehéz szakasz, ami különleges lehetőség arra, hogy a mennyei Atya megújító erejét átélhessük. Egy patak önmagát nem képes megtölteni vízzel, amikor azonban megfelelő forrás táplálja, és kellő eső áztatja a környezetét, akkor újra éltető vízzel lesz teljes. Ami számunkra elképzelhetetlen vagy lehetetlen az Istennek lehetséges. A kesergés, önsajnálat és vádaskodás nem segít rajtunk, csak még keményebb, szárazabb lesz tőle a szívünk. Az Örökkévaló őszinte megszólítása és segítségül hívása azonban megnyitja az áldások forrásait, hogy teljesen betölthessük a küldetésünket.

Mennyei Atyám, nélküled kiszáradok és megkeményedek, ezért ma is téged kérlek, hogy táplálj és éltess jóságoddal és szereteteddel!

*Revideált új fordítás

2021. július 19., hétfő

Napi felülről:

És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.

János evangéliuma 8. rész 29. vers*

Áldott hétfőt, Isten erősítő, vigasztaló és bátorító jelenlétét kívánom minden testvérem számára!

A magányosság, egyedüllét, elhagyatottság érzése a lélek elszigetelődése a közösség, a kölcsönös szeretet megtapasztalásától és erőforrásától. Egy nagy tömegben, de még a családban is beállhatnak olyan körülmények, ami miatt ránk nehezedik ennek a súlya. Ennek többféle oka lehet, és sokszor hatékonyan szembeszállhatunk vele, ha nem adjuk meg magunkat az önsajnálat kísértésének. Lehet, hogy éppen azzal idéztük elő ezt a helyzetet, hogy mindenkit megbántottunk, eltaszítottunk magunktól, aki át tudott volna ölelni bennünket, mert tüskéket növesztettünk, ami számunkra védelmet, másoknak pedig sebeket okoz. Ezt belátni, beismerni és változtatni rajta igen nehéz, de nem lehetetlen. Máskor egyszerűen a fájdalmaink, veszteségeink és félelmeink hatására észre sem vesszük azokat, akik szeretettel viszonyulnak hozzánk, miközben tiszteletben tartják a visszahúzódásunkat. A mennyei Atya nem ember, hogy képes lenne elhagyni bennünket, mégis érezhetjük úgy, hogy távol van tőlünk, nem foglalkozik velünk és a problémáinkkal, pedig pont az ellenkezője a valóság. Ki lehet lépni, ebből az önkéntes börtönből, mert ezt nem mások vagy az Isten építette számunkra, hanem saját magunk. El kell engedni, meg kell bocsátani, ki kell beszélni a rendezetlen ügyeket és késznek kell lenni beismerni, megvallani, bocsánatot kérni, hogy újra a felszabadultság és a szeretettség öröme adhasson erőt.

Mennyei Atyám, te mindig velem vagy, nem hagysz magamra és egyedül, mert benned van minden reménységem!

*Revideált új fordítás

2021. május 19., szerda

Napi felülről:

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.
Máté evangéliuma 11. rész 28. vers*

Áldott szerdát, megújuló életerőt, reménységet és a lélek biztonságot adó otthonát kívánnom minden testvéremnek!

Jézus megszólítása és hívása nekünk, nekem szól! Előtte nincs titok, ezért nem kell valamilyen szebb és jobb képet mutatnunk, még csak magyarázkodásra sincs szükségünk, hogy miért vagyunk fáradtak vagy leterheltek. A megfáradás nem szégyen, hanem a kemény munka és a folyamatos harcok természetes következménye. A felfrissülés elengedhetetlen. Az isteni rend parancsot ad a feladataink elvégzésére, de arra is, hogy kötelezően szánjunk időt a megpihenésre. A lelkünk azonban nem mindig halad együtt a testünk időbeosztásával, ezért van az, hogy álmatlan éjszakák gyötörhetnek, mert egy probléma rátelepszik a szívünkre. A megterheltség fakadhat abból, hogy felvállaltunk olyan nehézségeket, amelyeket nem ránk szabtak, lehet, hogy mások erőltették ránk a saját ügyeiket, de a mindennapokban, aki felelősséggel él, az mindig komoly terheket fog hordozni és elkerülhetetlen időnkét a megterheltség. Mivel az Úr tökéletesen tisztában van ezzel, ezért kéri, hogy lépjünk ki a szégyen, vádaskodás vagy önsajnálat csapdájából és találkozzunk vele, aki kész és képes is megoldást adni az élethelyzetünkre.

Uram, köszönöm, hogy nem elítélsz, hanem meghívsz magadhoz a problémáimmal, hogy lelkem valódi békességet nyerjen!

*Revideált új fordítás