2021. október 3., vasárnap

Napi felülről:

Jézus így válaszolt nekik:… Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.

János evangéliuma 12. rész 26. vers*

Áldott vasárnapot, az önkéntes szolgálat örömét, a tisztelet és megbecsülés békességét és biztonságát kívánom minden testvérem részére!

Mindenképpen valaminek, valakinek a szolgálatára szánjuk az életünket, vagyis alkalmazkodunk igényeihez, elvárásaihoz. A legdivatosabb és legcsábítóbb, ha önmagunkat szolgáljuk ki, ha mi lehetünk a középpont és elvárjuk, hogy mások igazodjanak hozzánk. Addig tart egy kapcsolatunk, barátságunk, amíg ezt az igényünket betöltik. Ezt lépi túl a házasság, család, gyermekvállalás, igaz baráti, testvéri, munkahelyi közösség, ahol felszabadulunk az önzés fogsága alól és megérezzük annak örömét, erejét és gyümölcsét, ha készek vagyunk másokat is szolgálni önként, képmutatás és üzleti érdek nélkül. Ez azonban még mindig nem az a maradéktalan élet, amire megszülettünk, mert az csak a Teremtőnkkel való közösséggel lesz teljes. Jézus Krisztushoz csatlakozni, őt követni és szolgálni a létünk megkoronázása, hiszen ő képes átvezetni bennünket a halálból az életre. Vele lehet újat kezdeni, mert a múlt árnyaitól, de még a jelen és a jövő félelmeitől is meg tudja szabadítani lelkünket. Ráadásul a mennyei Atya megtisztelő megbecsülése is ott vár ránk, mert rá hallgattunk és neki engedelmeskedtünk.

Mennyei Atyám, ahogy a világmindenség nagysága, úgy dicsőséged is felfoghatatlan számomra, de szolgálni és követni szeretnélek téged minden nap és mindenhova!

*Revideált új fordítás

2021. augusztus 8., vasárnap

Napi felülről:

Mindazokat, akik önként vállalták, hogy Jeruzsálemben telepszenek le, áldotta a nép.

Nehémiás könyve 11. rész 2. vers*

Áldott vasárnapot, a lélek felszabadult örömét, a szív önkéntes, áldott és bölcs döntéseit kívánom minden testvéremnek!

Nem mindig látszik pontosan előre, hogy mi bizonyul majd jó befektetésnek. Általában a divattal, a tömeggel sodródunk, igazodunk az általános szokásokhoz, mert az látszik a legnyerőbb, legbiztosabb jövőképnek. Örülünk a pici részsikereknek, hogy nem lógunk ki a sorból és nem maradunk le nagyon az elvárásoktól. Ferde szemmel nézünk azokra, akik eltérnek ezektől a közösségi igényektől, értékektől, mert mi ezen belül próbáljuk megélni egyéniségünket. Az életünk azonban ennél sokkal összetettebb. Vannak olyan nagy lépések, amelyek rengeteg bizonytalanságot hordoznak magukban, de mégis megéri elindulni, mert új területeket fedezhetünk fel, hódíthatunk meg és vehetünk birtokba. Ilyen a párválasztás, a gyermekvállalás, és az önkéntes, szeretetből fakadó szolgálatok betöltése is. Isten népe egy olyan kort élt meg, amikor a főváros, Jeruzsálem nem volt a legbiztonságosabb, legjobb hely a letelepedésre. Mindenkinek megvolt a maga kis birtoka az ország területén, és azt építgette, szépítgette. Voltak azonban olyanok, akik önként, saját elhatározásukból mégis vállalták, hogy úttörők lesznek, beköltöznek az akkor még nagyrészt romos városba és kiveszik a részüket az újjáépítésben. Az idő és az áldás őket igazolta. A legjobb döntést hozták meg, azzal, hogy Isten háza érdekében vállaltak kockázatot. Az Örökkévaló ma is elénk tár megannyi lehetőséget, amit igazán kényszer nélkül, önként tudunk megragadni csak azért, mert a Benne való reménység ad bátorítást erre!

Mennyei Atyám, köszönöm a bizalmat és a lehetőséget, hogy tiszta szívvel, szabadon és szeretetből hozhatok bölcs és áldott döntéseket!

*Revideált új fordítás

2021. június 12., szombat

Napi felülről:

“Később arra utazott egy samáriai férfi is. Amikor meglátta a sebesültet, megsajnálta. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte. Ezután feltette a saját szamarára, elvitte egy vendégfogadóba, és ott ápolta tovább. Másnap a fogadó gazdájának két ezüstpénzt adott, és azt mondta neki: »Gondoskodj erről az emberről, és amit ezen felül még ráköltesz, megfizetem, amikor visszajövök.«”

Lukács evangéliuma 10. rész 33-35. versek*

Áldott szombatot, békességben megerősödött lelket, és bátor szeretet-tetteket kívánok minden testvéremnek!

Kifosztott, bántalmazott, magatehetetlen ember az út szélén. Éppen ott, ahol mi is elhaladunk. Semmi közünk hozzá, sőt ismeretlen, még veszélyes is lehet. Viszont tudnánk segíteni, ha akarnánk, csak akkor felborulna a napirendünk, a saját időnkből, pénzünkből pazarolnánk idegenekre, akikről azt sem lehet tudni, hogy milyenek, meghálálják-e ezt valaha? A legkönnyebb jó nagy ívben elkerülni az ilyen helyzeteket, és ha lehet még félre is nézni közben. Az irgalom azonban képes kihozni belőlünk a legjobbat, a legemberségesebb énünket, aki a haszonszerzés helyett a segítő szeretetben találjam meg az örömét, boldogságát. Azt és annyit ad, amire képes, de úgy adja, mintha saját magáról gondoskodna, azzal a figyelemmel és törődéssel. Ezért vállalnak sokan önkéntes szolgálatot, mert megízlelték a jóság, könyörület és szeretet jó ízét, ami befektetést igényel, de a lélek gazdagodásával jár. A mennyei Atya éppen így hajolt le Jézus Krisztusban hozzánk, hogy minden segítséggel körülvegyen bennünket a helyreállásunk, megújulásunk érdekében, hogy legyen miből merítenünk és adnunk, amikor arra lesz szükség!

Atyám, köszönöm, hogy te nem néztél félre, nem kerültél el, amikor segítségre volt szükségem, hanem ápoltál és minden jóval elláttál, hogy egészséges, szerető és irgalmas szívvel tudjak továbbhaladni az utamon.

*Egyszerű fordítás