2021
2021. május 26., szerda
Napi felülről:
Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint.
Példabeszédek könyve 24. rész 12. vers*
Áldott szerdát, őszinte, hitből, szeretetből fakadó gondolatokat, tetteket és életet kívánok minden testvéremnek!
Önmagunk megnyugtatását igyekszünk egyre hatékonyabbá csiszolni, mert a mindennapokban sokszor választjuk a problémák kikerülésének könnyebb útját a valódi segítségnyújtás, megoldás helyett, ehhez pedig elengedhetetlen valamilyen jó magyarázat. Nem tudtunk róla! Nem, mert egyszerűbb volt szemet hunyni felette, nem kérdezni rá, nem járni utána, pedig éreztük, hogy baj van, hogy tragédia lehet belőle, hogy valaki a vesztébe rohan. Utána természetesen sajnálkozunk, elmondjuk a véleményünket és hibáztatjuk a felelősöket, de akkor és ott még nagyon fontos lett volna az a néhány bíztató szó, őszinte bátorítás és nemes tett, ami a hatalmunkban volt, de valamiért bennünk is maradt. A szívünk azonban elárulja az igazságot, a lelkünk mélyén pontosan tudjuk, hogy nem cselekedtünk helyesen! Nem leszünk soha többek attól és nem jutunk előrébb, ha elmulasztjuk azt, amit megtehetnénk mások felemelésére. Ne döntsünk a „nem tudás” színlelt útja mellett, ha az kényelmesebb is, hiszen eközben az igaz emberségünket, a hitünk erejét adjuk fel. A mennyei Atya sok jóval megáldott bennünket, de azért, hogy mi is áldások lehessünk a szükség idején.
Atyám köszönöm azt a sok ajándékot és kincset, amivel elhalmoztál, taníts ezeket bölcsen megosztanom a megfelelő helyen és időben!
*Revideált új fordítás
2021
2021. április 19., hétfő
Napi felülről:
“Nem gondolom, hogy mindezt elértem volna, vagy hogy már tökéletes lennék. De azért küzdök, hogy elérjem és kezembe vehessem a kitűzött jutalmat — hiszen Krisztus éppen ebből a célból vett engem a kezébe.” Filippi levél 3. rész 12. vers*
Áldott hétfőt, a kihívásokkal bátor szembenézést, a feladatainkhoz bölcs szívet, önmagunkhoz és másokhoz pedig türelmes szeretetet kívánok minden testvéremnek!
Tegyük meg, vagy még várjunk? Menjünk, vagy inkább maradjunk? Mondjuk meg, vagy jobb, ha csöndben maradunk? Ezek mind-mind fontos döntések, útelágazások és nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Leggyakrabban az alapján döntünk, hogy melyik a szimpatikusabb út, melyik jár kevesebb problémával, nehézséggel, pedig ezek lényegtelen kérdések ahhoz képest, hogy melyik vezet a megoldáshoz, a valódi célhoz. Soha ne féljünk a nehezebb, kellemetlenebb úton elindulni, ha tudjuk, hogy az halad a jó irányba. Ne is késlekedjünk lépni, tenni vagy szólni, mert a céljaink felé csak így jutunk közelebb. A mennyei Atya kivilágította és szabaddá tette Jézus Krisztusban a hozzá vezető utat. Mivel ez felfelé vezet egészen biztosan sokkal nagyobb kihívás és feladat ezen haladni, mint a leejtőn lefelé. A szeretet útján, a békesség, öröm és boldogság virágai pompáznak, de fárasztó és áldozattal járó kihívás ezen haladni, de mindennél jobban megéri!
Atyám köszönöm, hogy megnyílt a menny kapuja és engem is meghívtál magadhoz! Köszönöm, hogy az Isten országának útja bármilyen nehéz is, de ez vezet az örök hazába!
*Egyszerű fordítás