2023
A gyülekezet a cselekvés helye.
És ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus,
Efézus 4:11-13
Hívő életünk „pályafutása” nem ér véget a megtéréssel. Sőt, az inkább a kezdete a futásunknak.
Pál apostol itt világos célokat fogalmaz meg, beszél arról, hogy fel kell készíteni a szenteket a szolgálat végzésére, hogy el kell jutnunk a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, valamint beszél arról is, hogy az igazsághoz ragaszkodva növekedni kell szeretetben. Úgy tűnik, hogy számos „tennivalónk” van még az Úr Jézussal való találkozásunk során. Fontos ugyanakkor meglátni, hogy ki a cselekvő, hiszen „Ő adott némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket”.
Tehát Ő az, aki a szolgálókat céllal adja, mégpedig azzal a céllal, hogy elvégezze bennünk a növekedést és azért, hogy a hitben növekedve eljussunk a nagykorúságra. Ugyanakkor rajtam múlik, hogy nyitott vagyok-e arra, hogy az Isten elvezessen a kiskorúságból a nagykorúságba, engedem-e az általa küldött szolgálóknak, hogy tanítsanak engem. Ha vele járok, annak egyenes következménye a növekedés, éppen ezért az odaszánásomban, a szívem megnyitásában igenis én vagyok a cselekvő.
Mennyi Atyám, egy szívvel imádkozunk azért, hogy a gyülekezetünkben támassz apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat, tanítókat. Kérlek, tedd nyitottá a szívünket feléjük, hogy fel tudjanak minket készíteni a szolgálatra, a te tested építésére. Imádkozunk azokért a szolgálókért, akiket már megkapatunk Tőled ajándékul. Áldd meg az életüket és vezesd őket.
Ámen!
2023
2023. március 24., péntek
Napi felülről:
“Mégis arra kérlek, hogy bocsásd meg ezt a bűnüket! Ha nem, töröld ki nevemet könyvedből, amelyet írtál!”
Mózes második könyve 32. rész 32. vers*
Áldott pénteket, az Isten és emberek előtti felelősségünk egészséges és gyümölcsöző megélését kívánom minden testvérem számára!
Egy érett és lelkileg egészséges ember nem csupán önmagáért képes áldozatot hozni, vállalni, hanem mindazokért, akik a felelősségi körébe tartoznak. Ez a természetes erőforrása egy szülőnek, ahhoz, hogy egy kezdetben teljesen magatehetetlen, de rá bízatott gyermeket gondozzon, neveljen és segítse a fejlődését. Még arra is képesek vagyunk, hogy saját igényeinket háttérbe szorítsuk vagy akár feláldozzuk magunkat a szeretteinkért. Mózesben is ez az érzés uralkodott el népével kapcsolatban, amikor az Örökkévalóval beszélget. Tisztában volt vele milyen súlyos vétket követtek el, amikor minden figyelmeztetés és tiltás ellenére rossz útra tértek ráadásul mindezt testvére Áron felügyeletével. Közbenjárt az övéiért, de őszinte szívvel képes lett volna az életét is letenni a népért, ami bizonyította szeretetét, de a Mindenható ennél is nehezebbet kért tőle. Maradjon a helyén és vezess a népet az Úr akarata szerint, arra amerre Isten angyala megy előttük. Életben maradni és végezni tovább a küldetésünket néha nehezebb, mert több kihívással és fájdalommal jár együtt, mint halálra szánni magunkat. Az időket és az igazságos döntést pedig bátran bízhatjuk az Úrra, aki pontosan tudja, mert ismeri, mit jelent értünk élni, szenvedni és meghalni.
Mennyei Atyám, köszönöm megbocsátó szereteted hatalmát, amely nekem is életet és jövőt ajándékozott!
*Egyszerű fordítás
2023
2023. március 23., csütörtök
Napi felülről:
“Mert az Örökkévaló szava igaz, minden tette hűségét bizonyítja.”
33. zsoltár 4. vers*
Áldott csütörtököt, Isten igéjére való bátor, hittel teljes ráhagyatkozást kívánok minden testvérem számára!
Amit ígérek azt komolyan is gondolom, de sajnos ez nem zárja ki azt, hogy elfelejtek valamit. Változhat a megértésem, figyelmem, ezért megbízhatatlanná és kiszámíthatatlanná válhatok. Ez nem lehet mentség vagy kifogás, de ettől még megtörténhet a legnagyobb jóakaratom mellett is. Ami ezzel kapcsolatban velem előfordulhat, az a mennyei Atyával semmiképpen. Az ő szava, igéje és ígéretei az a rendíthetetlen alap, ami katasztrófa és halál-biztos minden tekintetben, ezért lehet rá számítani most és mindörökké. Ez nem valamilyen titokzatos tudomány, ismeret, amelynek megértése különleges beavatást vagy képességet igényel, hanem a Teremtő hűségének nyilvánvaló bizonyítéka. A Biblia olvasása, megismerése és tanulmányozása a Szentlélek segítségével egy mélyre ásás, az igaz gondolataink, tetteink megalapozása és előkészítése. Mivel az Örökkévaló szava megbízható, nem érdemes ennél kevesebbel beérni, még akkor sem, ha látszólag vannak ennél divatosabb, népszerűbb vagy csábítóbb eszmék is. Ő köztünk, bennünk és velünk is hűséges szeretetét osztotta meg, hogy részesei legyünk örömének!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy igéd, kijelentéseid olyan alapjai lehetnek az életemnek, amelyre bátran, reménységgel építhetek minden időben!
*Egyszerű fordítás
2023
A gyülekezet az igazságból fakadó kegyelem, a szeretet és az öröm helye.
Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, de te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal. Amikor pedig megjött ez a te fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút. Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.
Lukács 15: 29-32
Számos evangélizációt hallhattunk már a tékozló fiú történetéről. Ugyanakkor, ha a történet egészét nézzük, akkor nevezhetjük ezt a történetet úgy is, hogy az Atya két elveszett fiáról szóló történet. A 15. rész elején látjuk, hogy a történetet Jézus a vallási vezetőknek meséli el, tehát nekik, róluk szól a példázat. Tragikus a történetben, hogy mindaddig nem derült ki, hogy el van veszve a „nagy”, ameddig a „kicsi” haza nem tért. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy akkor derül ki igazán, hogy hogyan állunk a megtéréssel és mennyire vagyunk otthon az Atyai házban, amikor a „kicsik” elkezdenek „hazajönni”.
Konkrétabban megfogalmazva, akkor derül ki, hogy mi van valójában a szívünkben az Isten kegyelmével és szeretetével kapcsolatban, amikor a gyülekezetben elkezdenek megjelenni a „leszakadt”, Isten nélküli életet élő emberek. Éppen ezért a gyülekezetnek olyan helynek kell lennie, amely Krisztus testbeszédeként bemutatja az Isten kegyelmét és szeretettel fordul azokhoz, akik azért jönnek hozzánk, hogy az Atya ölébe hajthassák a fejüket. Ha Krisztus testbeszéde a gyülekezet, akkor ennél a párhuzamnál maradva Isten „testbeszéde” az Úr Jézus. Hiszen benne lett nyilvánvaló felénk Isten szeretete. Veszélyes dolog úgy elveszve lenni, hogy közben látszólag az Atyai házban vagyok, mert sokkal nehezebben derül ki, hogy valójában távol vagyok. Ó mennyiszer kapom azon magam, hogy ugyanezzel a lelkülettel tekintek másokra. Az Atyának nem számított, amikor hazatért a kicsi, hogy a fiú koszos, büdös, rongyos, moslékos, hanem elé szaladt és így is magához ölelte. Az Atya a fiát nem azon az értéken kezelte „amilyenes” lett, amíg távol volt Tőle, hanem a gyermekét megillető értéken. Éppen ezért, ha ragadt rád valami, ami miatt úgy érzed nem vagy annyira értékes, akkor tudd, hogy az Atya gyermekeként tekint rád.
Uram áldalak téged végtelen szeretetedért, amely minden tékozlást képes elfedezni. Köszönöm, hogy nem csak elengedted a tartozásom, hanem azt kifizetted helyettem. Mégpedig a legdrágábbat adtad értem. Felfoghatatlan, hogy érdemtelenül, azonos értékre helyeztél a legdrágábbal, Jézus Krisztussal. Az a vágyunk, hogy a gyülekezetünk ennek a szeretetnek a helye legyen, ahol Krisztusra mutatva tudom, tudjuk bemutatni az igazságból fakadó kegyelmedet és szeretetedet azzal, hogy egymást és a gyülekezetbe betérőket ugyanazzal a szeretettel fogadjuk, amivel Te fogadod a hozzád térő gyermekeidet.
Ámen!
2023
2023. március 22., szerda
Napi felülről:
“Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.”
János evangéliuma 17. rész 4. vers*
Áldott szerdát, feladataink, munkánk és szolgálatunk elvégzésének Istent dicsőítő erejét kívánom minden testvérem életében!
Jézus Krisztus halála előtti utolsó óráit töltötte a földön, amikor imádságában végig és visszatekintve életére ezeket mondhatta el a mennyei Atyának. Ez a számadás és az örökség kimondásának, lefektetésének ideje volt számára, nekünk pedig az a drága kincs, amire épülhet hitünk, jelenünk és jövőnk. Van olyan életmű, amely évszázadokon keresztül dicsőítheti azt, aki megélte és végigküzdötte. Jézus nem ilyen sikerért fáradozott, habár léte még azokra is kihatással van, akik nem hisznek benne. Az volt a szíve vágya, hogy az Örökkévaló tervei, jóakarata megvalósuljon az életén és halálán keresztül. Tudta, hogy van felülről kapott feladata, munkája, amire megszületett, amellyel Istent dicsőíti, miközben elvégzi. Földi pályafutásunk végén pont ez lesz, lehet a legfontosabb megvallás számunkra is, hogy elvégeztük azt a szolgálatot, amelyet ránk bízott az Ég. Ez pedig nem az utolsó pillanatban fog hirtelen megvalósulni, hanem a mindennapok küzdelmei során, a hittel és szeretettel felvállalt lépések sorozata nyomán.
Mennyei Atyám, köszönöm azt a bizalmat, amellyel rám tekintettél és feladatot, szolgálatot készítettél elő számomra! Az a vágyam, hogy ezekben téged tudjalak megdicsőíteni és felmagasztalni!
*Revideált új fordítás
2023
Imádkozó élet, imádkozó gyülekezet!
Lukács 11:1
Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította a tanítványait!
Tegnap az imádat fontosságáról volt szó, ma ennek egyik formáját, az imádkozást szeretném elétek hozni. Az imádkozással kapcsolatban az Úr az elmúlt időszakban rámutatott a saját életemben is, hogy jelentős elmaradásban vagyok és változtatnom kell az imaéletemen ahhoz, hogy növekedést érjek el az Istennel való kapcsolatomban.
Nagyon érdekes megfigyelni a fenti igeversben, hogy a tanítványok nem mondták Jézusnak, hogy taníts minket evangelizálni, taníts minket gyógyítani vagy prédikálni, hanem azt kérték Jézustól, hogy imádkozni tanítsa meg őket. Olyan férfiak kérték ezt Jézustól, akik pontosan tudták mi az az imádkozás, hiszen ismerték az ószövetségi imákat, zsoltárokat, mégis Jézustól azt kérték, hogy imádkozni tanítsa meg őket. Hiszem, hogy azért volt ez, mert senki sem tudott úgy imádkozni, mint Jézus. Hiszem, hogy amikor Jézust hallották az Atyához imádkozni, akkor az valami olyasminek a megtapasztalása volt a tanítványok számára, ami vonzóvá tette számukra az imádkozást. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy az emberiség elfeledett nyelve az imádkozás, hiszen Ádám előbb beszélgetett Istennel, mint Évával. Ebből következően az imádkozás egy olyan kapcsolódási pont, ami alapjaiban határozza meg az Istennel való kapcsolatunk minőségét. Egyfajta töltő, áramszedő, köldökzsinór. Onnan jön az erő. Térd kell ahhoz az Isten előtt, hogy talpon tudj maradni az ördög előtt.
Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül. Ugyanígy az asszonyok is,….
1Timóteus 2:8-9a
Pisti meg tudja erősíteni, hogy nem a kazánház a leglátványosabb hely az imaházunkban, de ahhoz hogy fent a teremben jó meleg legyen, be kell fűteni a kazánokat. A gyülekezeti ima is ilyen. Ahhoz, hogy a gyülekezet életében, a gyülekezeti alkalmainkon magasabb „hőfok” legyen, be kell durrantani a kazánházba. E célt szolgálja ez az imaévvel kapcsolatos kezdeményezés, a házi kiscsoportoknak az elindítása és a gyülekezeti imádkozással kapcsolatos valamennyi igyekezet is. Férfiak! Rázzunk le kezeinkről minden olyan láncot, amely megakadályoz minket abban, hogy tiszta kezeket felemelve tudjunk úgy imádkozni, hogy az mások számára is kívánatos legyen.
Uram! Taníts minket úgy imádkozni, ahogy Te imádkoztál az Atyához! Szeretnénk odaszánni magunkat és megtanulni újra az imádkozás általad belénk teremtett nyelvét.
Ámen!
2023
Imádó élet, imádó gyülekezet
Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk Krisztusban. Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.
Efézus 1:11-14
A gyülekezet létezésének egyik végső célja a Krisztus imádata. Jézus Krisztusé a dicsőség az egyházban nemzedékről nemzedékre (Ef3:20). Az imádat kifejezése teszi az őt megillető helyre az imádat „tárgyát”, „személyét” a saját és a gyülekezeti életünkben is. Ha az imádatodat és magasztalásodat Istennek adod, abból egyenesen következik az, hogy a bálványaid is eltűnnek. Azzal, hogy az imádattal és magasztalással, dicsőítéseddel Istent az Őt megillető helyre „teszed” az életedben, a bálványaid is az őket megillető helyükre kerülnek, azaz ki az életedből. Hová kerül az életünkben Isten, ha minden imádatunk az Övé? Középre!
Mit jelent az, hogy az Isten van a középpontban? Azt, hogy köré szerveződik az identitásom, az életem, a munkám, a pihenésem, a kapcsolataim, a gyülekezeti életem, a családi életem, sőt a gyülekezet is köré rendeződik.
Mennyi Atyám! Megvallom ma Neked, hogy egyedül Téged imádlak. Tiéd a hatalom, az erő, az áldás, a tisztesség és minden dicsőség. Vágyom arra Uram, hogy az életem és a gyülekezetünk középpontjában Te legyél. Köszönöm Uram, hogy az imádaton keresztül láthatjuk hatalmadat és fenségedet és ennek tükrében minden bálványunk értéktelen kacat és azokat kárnak és szemétnek ítéljük.
Ámen!
2023
2023. március 21., kedd
Napi felülről:
“Örüljetek az Úrnak, ujjongjatok, ti, igazak! Vigadjatok mind, ti, igaz szívűek!”
32. zsoltár 11. vers*
Áldott keddet, az öröm mélyről fakadó, kimeríthetetlen és megtartó forrásának jelenlétét és élményét kívánom minden testvérem számára!
A lelkünk öröm nélkül kiszárad, megkeményedik és elviselhetetlenül fájdalmas lesz. Vannak természetes, teremtettségünkből fakadó örömforrásaink, amelyek időszakosan képesek táplálni bennünket. Ezeket gyakran ajándékba kapjuk, de ahhoz, hogy tiszták és üdítőek maradjanak foglalkozni kell velük. Ilyen a családi kapcsolatrendszerünk. Alapvetően itt tanulhatjuk meg a boldogság és öröm egészséges megélését, de ha szennyezett, mérgezett lesz, akkor a legtöbb szenvedést is ez okozhatja. Aki mindezt rendben, szeretetben tartja egész földi életét beragyoghatja, hiszen az unokák, dédunokák által még a nemszeretem napokra is jutnak majd örömcseppek és hálakönnyek. Van azonban, amikor nekünk kell ásnunk, megdolgoznunk ezekért, például a barátságok kialakításában. Érdemes ebbe időt fektetni, mert egy jó, igaz barát a legszárazabb időben is képes felüdíteni. Adatott számunkra azonban egy kimeríthetetlen és mindennél mélyebb örömforrás is, amely a mennyei Atyától származik és oda is vezet bennünket. Ez az igazak, akik felülről várják, kapják igazságukat, a tiszta szívűek, akiket az Örökkévaló újított meg kifogyhatatlan és elvehetetlen örömforrása!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy annyi örömöt adtál itt a földön a sok szenvedés között is! Magasztallak és ujjong a lelkem, mert benned megtaláltam a kimeríthetetlen öröm, boldogság és áldás forrását!
*Revideált új fordítás
2023
2023. március 20., hétfő
Napi felülről:
“Aki tanulni vágyik, elfogadja a helyreigazítást, aki pedig visszautasítja, ostoba marad.”
Példabeszédek könyve 12. rész 1. vers*
Áldott hétfőt, a tudásvágy, tanulás és taníthatóság helyes, egészséges és hatékony megélését kívánom minden testvérem számára!
A teremtettségünk természetes velejárója a tudásvágyunk, az ismeretszerzés, megismerés és tanulás célkitűzése. Ennek elengedhetetlen feltétele egy bizonyos alázat megléte, annak az elismerése, hogy aki nálunk többet tud, bölcsebb és okosabb, attól helyreigazítást, intést és segítséget elfogadunk, sőt igényeljük, mert azzal csak előrébb jutunk. Ez egy bizonyos életkorig nem is probléma, de elérve egy szintre, felépíthetünk magunknak büszkeségből, beképzeltségből és okoskodásból álló délibábot, amit nem csupán elhiszünk magunkról, hanem meggyőződésünké is válik. Már nem tanulni szeretnénk, hanem másokat kioktatni. A helyreigazítást nem segítségnek értékeljük, hanem támadásnak és megalázó vádaskodásnak. Nem magunkhoz képest szeretnénk egyre tovább érni, hanem másokat megítélni. Ez sajnos a taníthatóságunk, fejlődésünk végét is jelenti, hiszen azt az ajtót zárjuk be és dobjuk el magunktól a kulcsát jó messzire, ami a bölcsességre nyílik. A legtragikusabb azonban az, ha a Mindenható intését és figyelmeztetését vesszük félvállról, mert nem csupán ostobák maradunk, akik még büszkék is erre, de az életünket, a jövőnket tesszük vele tönkre.
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy gyermekedként tanítasz, figyelmeztetsz és amikor kell, meg is feddesz, mert erre van szükségem ahhoz, hogy egészségesen növekedjek!
*Egyszerű fordítás
2023
Krisztus testbeszéde a gyülekezet
Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.
1Kor. 12:27
Az elmúlt időszakban nagyon foglalkoztatott annak megértése, hogy milyen ismertető jegyei vannak a Krisztus gyülekezetének és abban nekem milyen szerepet szán az Isten. Éppen ezért a héten ezt az imatémát hozom elétek, hogy imádkozzunk azért, hogy gyülekezetünk még inkább Krisztusra mutató legyen. Manapság egyre nagyobb teret nyer az a tévtanítás, hogy igazából nincs is szükség gyülekezetre, hiszen megélhető a hitélet és az Istennel való közösség gyülekezet nélkül is.
Meggyőződésem, hogy nem lehet megmaradni a hitben gyülekezet nélkül. Itt nem azt mondja Pál, hogy te a Krisztus tagja vagy, hanem azt, hogy Ti (együtt) a Krisztus tagjai vagytok. Ebből következően a Krisztus testbeszéde a gyülekezet és mint ilyen a legjobban a gyülekezet képes arra, hogy bemutassa a világnak Krisztust. Ezért tehát a Krisztushoz való tartozásomat és elköteleződésemet alapjaiban határozza meg az, hogy hogyan viszonyulok a gyülekezetemhez.
Uram áldalak téged azért, hogy a tested tagja lehetek. Köszönöm, hogy ebben a testben te helyet, célt, feladatot és az ezek betöltéséhez szükséges ajándékokat adtál nekem is. Arra vágyunk, hogy még inkább be tudjunk Téged mutatni a világnak! Szeretnénk megerősíteni identitásunkat benned és elköteleződésünket feléd.
Ámen!