Gyermekeink a mi felelősségünk! (6)

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.
14 Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.
15 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.”
16 Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

Márk 10,13-16

Tudom többnyire hívők olvassák amit írok, de van olyan aki tiltja, hogy gyermeke Jézushoz menjen, Ő hozzá ragaszkodjon, Őt kövesse? Remélem nincs! Mert ez is a mi felelősségünk, a szülők felelőssége. Mit tett Jézus amikor a gyermekeket nem engedték hozzá? Megharagudott! Ennyire fontosak számára a gyermekeink, akiket áldásként, ajándékként adott számunkra. Tehát ne vonjuk meg gyermekeinktől Jézust, és ne vonjuk magunkra Urunk haragját!

Ámen!

2023. május 20., szombat

Napi felülről:

„Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem.”

55. zsoltár 17. vers*

Áldott szombat mellett kívánom a nehézségeink, nyomorúságunk és sóhajtozásaink őszinte megvallását, elsírását és kipanaszkodását az Úr előtt, hogy a segítségét is átélhessük!

A sikeres élet sohasem mentes a nehézségektől. Nem attól lesz valaki győztes, hogy elkerül minden akadályt, próbát és küzdelmet, hanem attól, hogy ezekben a helyzetekben is kitartott, nem adta fel, megkereste, megtalálta a megfelelő kiutat és tovább tudott lépni. Mindig lesznek olyanok, akik látszólag vagy ténylegesen hátráltatják az életünket, keresztbe tesznek nekünk és csalódunk bennünk. Ez rosszul fog esni, fájdalmasan fogjuk megélni, de tudnunk kell, hogy ebben semmi rendkívüli nincs. Mások is átélik ugyanezeket a mélységeket, velük is megtörténnek ilyenek. Ez még nem fog megvigasztalni bennünket, de legalább megérthetjük, hogy nem az önsajnálat vagy mások szánakozása a kiút a helyzetünkből, hanem ennél többre van szükségünk. Ki kell öntenünk, meg kell vallanunk és el kell panaszkodnunk a fájdalmainkat, de nem mindegy, hogy hol és kinek. Annak érdemes, aki tényleges segítséget is tud adni a továbblépésben! Az a jó, ha vannak olyan barátaink, szeretteink, akik így állnak mellénk és ilyen helyzetekben is számíthatunk rájuk. Az igazán bátor és hatékony lépés mégis az, ha Isten elé visszük panaszunkat, előtte sírjuk el bánatunkat és nála keresünk vigasztalást. Ez már a szabadulásunk, megújulásunk első lépése lesz, mert a legjobb helyen kopogtattunk.

Mennyei Atyám, hozzád kiáltok, neked mondom el bánatomat, csalódásaimat és fájdalmaimat! Köszönöm, hogy nem csupán meghallgatsz, hanem a segítség útját is kiépíted számomra!

*Revideált új fordítás

Gyermekeink a mi felelősségünk! (5)

2 Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította,
3 és ezt mondta: „Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.
4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.

Máté 18,2-4

Mi felnőttek azt gondoljuk, hogy bölcsek vagyunk, megfelelő útmutatást tudunk adni a gyermekeinknek, és hát a hitünk, az aztán sokszor olyan nagy, hogy majdnem elájulunk magunktól! Csak egy a gond, sokszor ez keveredik a mi egónkkal, ami tényleg nagy, és elfeledjük a nagy hitmutogatásban és önigazolásban azt a tiszta gyermeki hitet, amit Jézus az ige által megmutatott! Térjünk vissza a gyermeki hithez, mert tévútra mehetünk. Nem én mondtam, Jézus mondta!

Ámen! 

2023. május 19., péntek

Napi felülről:

„Hogy tiszteletteljesen viszonyuljatok azok iránt, akik kívülállók és ne nektek legyen szükségetek másokra!”  

Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 4. rész 12. vers*

Áldott pénteket, a mindennapjaink tiszteletteljes, és bölcs önállósággal, vagyis Istenre hagyatkozó hittel való megélését kívánom minden testvérem számára!

Az emberi kapcsolataink megfelelő minősége az egyik lényeges oszlopa a boldog és kiegyensúlyozott életünknek. Általában tudjuk és értjük, hogy hol húzódnak a saját köreink határa. Kik tartoznak szorosan hozzánk, ki felé vagyunk elkötelezve és kivel vagyunk erős felelősségi viszonyban. Akik ezeken kívül tartózkodnak, azok is embertársaink, felebarátaink. Igaz, hogy nem a barátaink vagy a testvéreink, de feléjük is tartozunk a tiszteletteljes és jószándékú hozzáállásunkkal, vagyis mindazzal, amivel élhetővé és reményteljesebbé formálhatjuk a környezetünket. Ebben annak is kulcsszerepe van, hogy ez legyen a legfontosabb adósságunk feléjük és ne mi szoruljuk másokra, hanem a munkánk áldásaként, nekünk legyen miből adnunk. Amikor megértjük és megéljük, hogy Istennel járni, ráhagyatkozni az egyik legnagyobb biztonságot nyújtja a lelkünk számára, akkor egyre kevésbé vágyunk arra, hogy másoktól függjünk. Akinek pedig van emberi hatalma felettünk, azok felett is megláthatjuk a Mindenható fennhatóságát. Felszabadult élet, amikor függetlenül, érdek és földi elvárás nélkül szerethetünk, mert megtapasztaltuk a mennyei Atya velünk való jóságát!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert kiszerettél az önzésem sírjából, hogy felszabadult, tisztelettel és reménységgel teljes élettel járhassam a mindennapjaimat!

*Saját fordítás

Gyermekeink a mi felelősségünk! (4)

2 Az asszony teherbe esett, és fiút szült. Amikor látta, hogy milyen szép, három hónapig rejtegette.
3 De amikor már nem tudta tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé.
4 A gyermek nénje pedig ott állt távolabb, hogy megtudja, mi történik vele.

2 Mózes 2,2-4

A történetet mindenki ismeri. De mi érdekes még? Az anya lemond gyermekéről, és egy felelőtlen tettet cselekszik. Kiteszi a csecsemőt a sás közé, ahol a ragadozók bármikor megölhetik. Csak Istenen múlott, hogy azonnal megtalálták! De ez mindig így van? Nem! Mire képes a szülő, ha gyermekét meg akarja óvni, menteni? Miért ezt a veszélyes megoldást választotta? Egy nyitott kérdést hagyok, az igeszakasz elolvasásához! De egy biztos a szülők bármire képesek gyermekükért, de ez csak Isten általi módon helyes!

Ámen! 

2023. május 18., csütörtök

Napi felülről:

„Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.”

Lukács evangéliuma 24. rész 50-51. vers*

Áldott áldozócsütörtököt, Jézus Krisztus mennybemenetelének napját kívánok minden testvérem számára!

Húsvét után negyven és tíz nappal pünkösd ünnepe előtt vagyunk. A feltámadt Jézus Krisztus ezen a napon vitetett fel a mennybe tanítványai szeme láttára. Itt fejeződött be egy újabb szakasza szolgálatának, hogy tovább folytatódjon a mennyei dicsőségben. Még utoljára kivezette őket Jeruzsálemből Betánia felé az Olajfák hegyéhez, ahonnan belátni az egész környéket és ahol olyan sokszor töltött időt imádságban. Miután feladatot és megbízást kaptak tőle, egy különleges áldással búcsúzott tőlük. Ez lett az utolsó földi kép és emlék, amit saját szemükkel láthattak a Mesterükről. Ezek az áldó kezek jelezték és mutatták be, hogy a mennybe előre ment Urunk, mit szeretne az övéivel és milyen segítséget ad ehhez. Áldást kaptunk, kapunk, áldássá lettünk, lehetünk és ezzel az ajándékkal kell jól élnünk ebben a világban, amíg a mi elköltözésünk ideje is el nem érkezik. Amit Jézus Krisztus megtett, elvégzett értünk, annak minden kincsét, gazdagságát és örökségét megosztotta velünk. Ennek egy része már most jó gyümölcsöt teremhet bennünk, a másik pedig nála vár ránk.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Jézus Krisztus áldása rajtam is megnyugodott, hiszen ő vezetett ki engem is a sötétségből a világosságra!

*Revideált új fordítás

Gyermekeink a mi felelősségünk! (3)

Rúben megszólalt, és ezt mondta nekik: Megmondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen, de ti nem hallgattatok rám, és most az ő vérét keresik rajtunk.

1 Mózes 42,22

Isten ítélőszéke előtt majd számot adunk gyermekeinkért is! A felelősség a miénk, mindaddig, míg gyermekeink döntenek, kit követnek. A mi felelősségünk és feladatunk, hogy hozzá tereljük őket, mert Isten rajtunk fogja számonkérni gyermekeinket, ahogyan József tette testvérein. A párhuzam nem véletlen, hiszen az is a mi felelősségünk, hogy a gyermekeink hogyan bánnak egymással! Tehát, ha a neveltetésről beszélünk, a legjobb tanácsadó, Isten!

Ámen! 

2023. május 17., szerda

Napi felülről:

„Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.”

Pál levele a galatákhoz 4. rész 7. vers*

Áldott szerdát, a gyermeki lét biztonságát és reménységét kívánom minden testvérem számára!

A munkahelyünkön is megtehetünk mindent a lehető legjobb tudásunk szerint, de mennyivel különb, amikor a saját otthonunkról gondoskodunk. Az egyik helyen dolgozók, munkavállalók vagyunk, a másikban pedig a sajátunkat építjük. Ezek a létformák az Istennel megélt kapcsolatunkban is megjelennek. Az Örökkévaló úgy teremtett bennünket, hogy képességünk és lehetőségünk is legyen arra, hogy vele is átélhessünk egy valódi és közeli szeretetkapcsolatot. Innen indult a történetünk és Jézus Krisztus által ide is térhet vissza, hogy ne csupán a céltalanság, szenvedések vagy nyomorúság kiszolgáltatottjai legyünk, az önző vágyaink szolgái, rabszolgái, hanem megismerjük Isten gyermekeinek biztonságát, békességét és reménységét. A földi élet nem az örök hazánk, mindenképpen elköltözünk belőle, de sem előtte, sem utána nem mindegy, hogy azzal, aki mindezt megalkotta és valódi tulajdonosa milyen viszonyba vagyunk. A mennyei Atya meghívott engem is minden hitetlenségem és tévelygésem ellenére arra, hogy megízleljem és megtapasztaljam, milyen az ő gyermekének lenni és egy csodálatos jövő reménységével élni.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert Jézus Krisztus által engem is behívtál családod közösségébe! Már nem rabszolgaként kell megélnem az életet, hanem annak a biztonságával és reménységével, hogy hozzád tartozom!

*Revideált új fordítás

Gyermekeink a mi felelősségünk! (2)

Ezt mondta nekem: Teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. Mostantól fogva ne igyál bort vagy részegítő italt, és ne egyél semmiféle tisztátalant, mert Istennek szentelt lesz ez a gyermek születésétől fogva halála napjáig.

Bírák könyve 13,7

Minden gyermek Isten ajándéka! De Istennek szentelt csak akkor lesz, ha mi is Istennek szenteljük az életünket! Hány meg hány édesanya dohányzik, iszik, stb. amikor várandós… Isten és a gyermek ellen való vétek. Legyünk példák ebben a nyomorult világban, hiszen ez a világ ránk vár, minket figyel, akik Istent tudják tükrözni, megmutatni csodáját. Gyermekeink földi élete, testi-lelki egészsége tőlünk is függ!

Ámen! 

2023. május 16., kedd

Napi felülről:

„Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett.”

Pál második levele a korinthusiakhoz 8. rész 2. vers*

Áldott keddet, a tisztaszívű, érdek nélküli szeretet túlcsorduló és bőséges örömét kívánom minden testvérem számára!

Amíg egészséges a lelkem addig, örömmel, jószívvel és hálával tudok adni, segíteni és megosztani. Ettől még az sem képes elválasztani, ha nekem éppen kevesebb van, mert az ajándékozó szív ereje szüntelenül dobog bennem, ami a tetterős élet jele. Az adakozó szeretet először önmagát adja, mert nem könyöradományban, lekezelő alamizsnában gondolkodik, hanem valódi kapcsolatokban. Úgy akar adni, mintha ő lenne az, aki segítségre szorul, ezért nem érzi veszteségnek, amit másoknak juttat, hanem áldásnak és örömnek. Ettől választhat el bennünket egy beszűkült, önző és magának való gondolkodás, hozzáállás és lelkület. Amikor azzal szeretnénk nyerni, többre jutni és győzi, hogy magunknak tartunk meg mindent és falakat építünk magunk köré, hogy ne kelljen meghallani sem a szükségbe lévők zavaró hangját, az egy beteg, szívtelen és embertelen út választása. Rövid távon előnyt szerezhetünk ezáltal, de ezzel a legfontosabb, legtisztább értékeinket áldozzuk fel. A nyomorúságaink próbája abban erősítsen meg bennünket, hogy amíg lehetőségünk van, sohasem szabad becsukni a rászorulók előtt az ajtónkat, mert az Úr sem tette még meg ezt velünk!

Mennyei Atyám, köszönöm az ajándékozó szeretet örömét, gazdagságát és erejét, amellyel engem is elértél, és amibe be is hívtál!  

*Revideált új fordítás

Szeretettel várunk!