2024. január 17., szerda

Napi felülről:

„Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.”

A példabeszédek könyve 19. rész 24. vers*

Áldott szerdát, elkötelezett, kitartó és hűséges gondolkodást, tetteket és életszemléletet kívánok minden testvérem számára!

Alkotásra, tettekre és felelősségteljes gondolkodásra születtünk. Megvan az egészséges összhangja, ritmusa a munkának és a pihenésnek az életünkben, amit nem érdemes felborítani vagy eltolni egyik irányba sem, mert komoly bajokhoz vezethet. A kényelmesség, lustaság és halogatás azonban sok mindent ellophat tőlünk. Ilyenkor tudjuk mit, szeretnék, mi lenne a jó, talán még bele is kezdünk, de nem visszük végig, mert útközben elfogy a lelkesedésünk. Minden cél elérése egy ezzel összhangba álló magaslat megmászása. A kezdeti lendület, álmok és vágyak, beindítják a cselekvést, de hamar kifogyhatnak, ha nincs egy biztosabb, mélyebb és elszántabb erőforrásunk, ami a nehézségek, kényelmetlenségek és fáradság ellenére is tovább viszi az ügyünket. Még olyan célokat és igényeket is felülírhat a restség, ami egyértelműen a javunkat szolgálja, de könnyebb nem fáradozni, lépni vagy kitartani. Ez egy önrontó, fejlődésellenes életszemlélet, de mindaddig támogatást talál, amíg a lustaságot egy elfogadott, megtűrt boldogságpótléknak tekintjük és használjuk. Ennél azonban sokkal teljesebb, édesebb és táplálóbb gyümölcsöket tartogat számunkra a jól elvégzett munka áldása és öröme!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy kifejezetten időt rendeltél a pihenésre, de a fáradságos munka öröme és áldása is tőled van!

^*Revideált új fordítás