2022. május 6., péntek

Napi felülről:

“Amikor tovább már nem rejtegethette, fogott egy papirusz-sásból készült kosarat, s bekente szurokkal meg gyantával, hogy ne ázzon át. Majd a gyermeket belefektette, és a part menti sás között kitette a Nílus vizére.”

Mózes második könyve 2. rész 3. vers^*

Áldott pénteket, hittel, reménységgel és bátorsággal teljes gondolatokat, tetteket kívánok minden testvérem számára!

Mózes élete egy valóságos hullámvasút. Halálos ítélet árnyékában jött a világra, mert az akkori törvények szerint, nem élhetett volna tovább. Szülei azonban másképpen hitték, gondolták ezért, ameddig tudták, tehették rejtegették, de eljött az a pillanat, amikor el kellett engedniük. A parancs szerint ők is a Nílushoz vitték a csecsemőt, de előtte elkészítették számára az első mózeskosarat, amit a legjobb tudásuk szerint vízhatlanná is tettek. Mindent megcsináltak, amit lehetett, ami tőlük telt, majd rábízták a gyermek jövőjét az Örökkévalóra, de nem voltak hajlandóak végezni vele, ezért a történetük nem ért véget, hanem tovább folytatódott Isten tervei szerint. Nekünk is vannak és lesznek olyan gyermekeink, gondolataink, ötleteink vagy álmaink, amelyeket áldásként kaptunk, de bizonytalan volt a folytatás. Megszülettek, de a körülmények nem kedveztek számukra, mások nem támogatták, segítették, inkább csak elítélték és elvetették, de ettől nekünk még nem muszáj ugyanígy tennünk. Ne mi dobjuk a kútba, temessük el és mondjunk le róluk mások véleménye miatt, hiszen azok bennünk születtek, mi kaptuk őket ajándékba felülről, ezért felelősséggel tartozunk értük. Tegyük a mennyei Atya tenyerébe mindazt, ami kedves előttünk és előtte is, de mi már mást nem tehetünk érte!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy bátran rád bízhatom magamat, és mindazokat, akiket, amiket tőled kaptam!

^*Egyszerű fordítás