2022. május 19., csütörtök
Napi felülről:
„Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!”
Ézsaiás könyve 6. rész 8. vers*
Áldott csütörtököt, a bizalom erejét, a feladatok megtiszteltetését, és küldetésünk biztos tudatát kívánom minden testvérem életében!
Az, hogy mit, és miért teszünk, kinek az érdekében, megbízása, felhatalmazása alapján végezzük a feladatainkat, az fogja meghatározni az életutunk irányát, és a minőségét is. Az egyik lehetőség ez alapján, hogy a lehető legnagyobb mértékben saját magunkért éljünk, küzdjünk és ez alá, mögé rendeljünk be minden mást, ennek a szolgálatába állítsuk be a kapcsolatainkat is. Ez az önző élet alapgondolkodása. Aki képes túllátni a saját maga által készített szobrán, mert pont akkora, hogy másokra is rálátást, sőt feltekintést enged, az hamar rájön, hogy a társ, a közösség és a család, ha jól működik, nem csak befektetést igényel, hanem megsokszorozhatja az örömünket és boldogságunkat. Ezért érdemes odaszánni magunkat értük, miattuk, mert velük együtt többre jutunk. Mindezek koronája, amikor az Örökkévaló megszólítása is elér bennünket, és kiderül számunkra, hogy egy mennyei küldetésnek is részesei lehetünk, mert ezért is születtünk. Ez nem külső kényszer, hanem megtiszteltetés az Atya részéről, mérhetetlen bizalom, és határtalan távlat a jövőre nézve. A lélek mélységes magassága, amikor kifakad belőle Isten felé: „Itt vagyok, engem küldj!” Ekkor lesz teljessé a hivatásunk, mert összeér szívünkben a menny a földdel.
Mennyei Atyám, hálát adok megtisztelő meghívásodért, és felemelő bizalmadért! Itt vagyok, engem küldj!
*Revideált új fordítás