2022. június 22., szerda

Napi felülről:

„Én magam vigasztallak meg titeket! — ezt mondja az Örökkévaló. — Hogyan félhetsz hát halandótól, vagy bárki ember fiától, aki mulandó, mint a fű?”

Ézsaiás könyve 51. rész 12. vers*

Áldott szerdát, emberektől való félelem alól felszabadult, hittel teljes életet kívánok minden testvérem számára!

Mennyire meg tudjuk keseríteni egymás életét emberként! Képesek vagyunk olyan helyzeteket, kapcsolatokat kialakítani, ahol uralkodhatunk, félelemben, rettegésben tarthatunk másokat, és még élvezzük is előnyös helyzetünket. Attól, hogy létezik alá- és fölérendeltségi viszony, egymástól függő élethelyzet, nem szabadna, hogy gyomorgörccsel, félelemmel kelljen arra gondolni, hogy újból találkoznunk kell valakivel, együtt kell dolgoznunk, időt töltenünk vele. A másik felet, nem biztos, hogy meg tudjuk változtatni, de saját hozzáállásunkat, gondolkodásunkat kétségkívül. Attól, hogy valaki hangos, erőszakos, fölényes és követelőző még nem lesz értékesebb, több nálunk. Lehetséges, hogy tisztelettel tartozunk felé, de ő ugyanolyan sérülékeny, tökéletlen és mulandó, mint mi, tehát nem tőle kell félnünk, rettegnünk, hiszen sokkal nagyobb és hatalmasabb erők is vannak felettünk. A mennyei Atya arra hív bennünket, hogy ő, aki mindent megtehet, képes és kész megerősíteni, megvigasztalni és reménységgel betölteni az életünk sötét időszakát is. Tőle félhetnénk és retteghetnénk, hiszen ő tényleges hatalommal bír, most mégis szeretetével és bátorításával hajol le hozzánk, hogy ne kelljen az emberektől való félelem csapdájában szenvednünk.

Mennyei Atyám, köszönöm vigasztaló szereteted erejét, amely megerősít egy félelemtől szabad életre!

^*Egyszerű fordítás