2022. július 21., csütörtök

Napi felülről:

„Áldott, aki az Örökkévalóban bízik, akinek reménye az Örökkévaló! Olyan lesz, mint a vízpartra ültetett fa, amely gyökereit a folyóvízhez nyújtja, s nem fél a száraz évszaktól, mert levelei akkor is zöldellnek. Még aszály idején sem aggódik, s termését idejében meghozza.”

Jeremiás könyve 17. rész 7-8. vers^*

Áldott csütörtököt, a bizonytalan körülmények közt is megalapozott, mély gyökerű és szilárd jellemű életet kívánok minden testvérem számára!

 A szárazság idején derül ki igazán, hogy melyik fának milyen mélyre ér a gyökere. A hiányok, nehézségek embert próbáló éveiben mutatkozik meg valóságosan a lélek megalapozottsága, a hit rendíthetetlensége és a szív biztos reménysége. Ezért a túlélési módszerek mellett és azokon túl is elengedhetetlen még inkább megalapozni, elmélyíteni és tovább építeni a Mindenhatóba vetett bizalmunkat, a valóságos és élő Istenkapcsolatunkat. Az aszály idején a víz jelentősége felértékelődik, a levelek, a termés egészsége attól függ, hogy van-e elég elérhető nedvesség? Az eleven hit az a kapcsolódási háló, amely a szív mélységéből indul el, és a menny magasságából merít erőt. Bármi is változzon a földön körülötte, azért nem veszti el a reménységét és békességét, mert az Örökkévaló megbízható, változatlan és szilárd ígéreteiből él, abban gyökerezik. Az áldott lét nem szerencse kérdése, nem a véletlen műve, hanem a mennyei Atya ajándéka mindazok számára, akik az emberi büszkeség helyett az isteni bölcsesség mélységeit választják.

Mennyei Atyám köszönöm, hogy most is bátran bízhatok benned, számíthatok rád, mert nálad van az élet forrása, a gyümölcs reménysége!

^*Egyszerű fordítás