2022. július 11., hétfő

Napi felülről:

“Mondd meg nekik, hogy így szól az Úr: Ha elesik valaki, nem kel-e föl? Ha helytelen útra tér, nem fordul-e vissza?”

Jeremiás könyve 8. rész 4. vers*

Áldott hétfőt, a megújulás, megerősödés és rátalálás örömét, békességét és reménységét kívánom minden testvérem számára!

Lehet, hogy a padló mindig ott lesz velünk, ha elesünk, de nem ússzuk meg feltétlenül sérülések nélkül a botlásainkat. Azt már megtanultuk, hogy a lehető leghamarabb fel kell kelnünk, ha lehetőségünk van rá, hiszen nem ért véget minden azzal, hogy elbuktunk, amíg képesek vagyunk helyreállni, és folytatni utunkat. Az sem újdonság, hogyha rossz irányba tévedünk, akkor minél hamarabb megkeressük a megfelelőt, ráadásul ebben az útvonaltervező programok már igen hatékony segítséget adnak. Mindezeket azonban nem ugyanilyen természetes módon alkalmazzuk a lelki életünk során. Képesek vagyunk hosszú időn át a padlón heverni egy-egy orra esés után, mert az önsajnálat, vádaskodás, hibáztatás elvonja a figyelmünket, erőnket és a lehetőségünket is attól, hogy a felállásra figyeljünk. Eltévedünk, zsákutcába jutunk, de ahelyett, hogy segítséget kérnénk, bevallanánk, hogy hibáztunk, büszkén megyünk tovább, vagy futunk neki újból és újból ugyanannak a falnak. Az Örökkévaló pedig csak arra vár, mikor térünk észre, mikor nézünk fel rá és kérjük mentő szeretetét. Elesni sajnos nem nehéz, de a felkelésnek sem lesz semmi akadálya, ha jó helyről igényeljük a segítséget. Tévedni is emberi dolog, de visszafordulni a helyes útra már az igaz ember ismertetőjegye.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy nálad már most kész a segítség arra, hogy felkeljek, ha elestem, visszataláljak, ha eltévedtem!

*Revideált új fordítás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címe nem lesz megjelenítve. A kötelező mezők jelölve vannak.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Szeretettel várunk!