2022. január 10., hétfő

Napi felülről:

“Én azonban mindig reménykedem, és mindennap gyarapítom dicséreted.”

71. zsoltár 14. vers*

Áldott hétfőt, reménységgel, szívbeli örömmel, és türelemmel teljes hetet kívánok minden testvéremnek!

Ezen a héten is megvannak az előre eltervezett feladataink, határidős munkáink, és kitűzött céljaink. Tudjuk, hogy neki kell gyürkőznünk, el kell kezdenünk és folytatnunk kell, amíg csak nem végzünk velük, vagy véget nem ér a nap, a munkaidő. Azért indulunk el, mert reménységünk van arra, hogy megérkezünk, de addig is türelmesen, és kitartóan tesszük a dolgunkat, mert így lesz a vágyból, a tervekből valóság. Vannak időszakok, amikor ez az út gödörbe jut, amikor egy betegség, veszteség vagy kudarc kiveszi a kezünkből az irányítást, és egyre mélyebbre ásnak bennünket a rossz érzéseink, aggodalmunk, és félelmeink. A jó hír az, hogy ez nem a végállomás, nem kell, hogy eltemessenek bennünket élve a problémák, mert felfelé mindig van egy kapaszkodó kötél, amelyet a mennyből nyújtottak felénk. Tudunk annyira lefelé nézni, annyira magunkba fordulni, hogy észre sem vesszük ezt a lehetőséget, pedig csak fel kellene emelni a fejünket, és kitárni a karjainkat, hogy a reménység újra a szívünkbe költözzön, és mindent felülmúlva elöntsön bennünket. Ez pedig soha nem fog megszégyeníteni bennünket, hanem elhozza számunkra a szabadulást, a győztes életet, mert ez az Isten jó terve velünk.

Mennyei Atyám, minden nap dicsérlek, egyre jobban áldalak, mert benned a reménységem naponta megújul, hiszen ígéreteid igazak és erősek arra, hogy megtartsanak!

*Szent István Társulat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címe nem lesz megjelenítve. A kötelező mezők jelölve vannak.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .