2021. szeptember 16., csütörtök

Napi felülről:

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.

Római levél 12. rész 15. vers*

Áldott csütörtököt, érzelmekben, megértésben és reménységben gazdag napot kívánok minden testvéremnek!

Egyértelműen felszabadítóbb, szélesebb és mélyebb a közös ünneplés, mint az egyénileg megélt öröm. Mennyivel tovább, hosszabban és érzelmesebben tud egy csapat, egy közösség örülni, mint egy magányos győztes. A valódi sikerek mindig erőt adnak, felemelnek, de amikor együtt éljük át az eredményeket, az a közös szárnyalás élményét adhatja meg. Ez egy mennyei minta, mert ott ez a természetes megélése az örömnek. Legyenek olyan egészséges kapcsolataink, amelyek bármikor meghívhatók és bevonhatóak az örömünkbe! Legyen olyan csapatunk, ahol a tagok sikere a közösség építését szolgálja! Legyünk készek és nyitottak tiszta szívvel bekapcsolódni mások őszinte örömébe, mert ezzel mi is győztesek leszünk! A másik véglet a veszteség, nehézség és bánat megélése. A fájdalom könnyeinek ideje. Egy mélység, amely, ha magunkra maradunk vele könnyen foglyul ejtheti lelkünket. Itt a velünk sírók nem megszüntetik a keserűségünket, hanem védőhálóként megmenthetnek bennünket az elsüllyedéstől. A mennyei Atya dicsősége és irgalma megérkezett közénk Jézus Krisztusban, hogy vele és benne örömöt és vigasztalást találjunk minden időben!

Atyám köszönöm, hogy a tiszta öröm és a minden vigasztalás Isten vagy, és lettél számomra is!

*Revideált új fordítás

2021. április 27., kedd

Napi felülről:

“Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív.”
Prédikátor könyve 7. rész 3. vers*

Áldott keddet, bölcs gondolatokat, mennyre nyitott és hit által szépülő szívet kívánok minden testvéremnek!

A bánat és a szomorúság pusztaságát lehetőleg messziről elkerülnénk, szívből vágyva a nevetés és a vidámság virágos rétjei után. Az életutunk azonban mindenképpen és kéretlenül is átvezet nehéz és megterhelő szakaszokon. Ezeket az időket nem kell feltétlenül büntetésként vagy személyre szabott szerencsétlenségként megélnünk, még akkor sem, ha mi magunk voltunk az előidézői, hanem a szívünk formálódásának, jobbá válásának lehetőségeként. A szív fájdalma sohasem kellemes, de ha a mennyei Atya gyógyító és megújító kezébe kerülhet ilyen esetekben, akkor nem legyengülve, betegeken, hanem megerősödve és megszépülve jöhet ki a próbákból. Istennek nem az a terve és nem azért engedi meg ezeket a helyzeteket, hogy néha érezzük rosszul is magunkat. Ő pontosan tudja, hogy ezek a lelki formálódásunk fontos pillanatai, amikor a bánat homályában jobban észrevehető a mennyei reménység és segítség sugara.

Atyám hálát adok a jó és a nehéz napokért is, a nevetésért, de a szomorúságért is, mert tudom, hogy mindegyik hasznos eszköz a szívem formálódásában!

*Revideált új fordítás