2024. június 12., szerda

Napi felülről:

„Istent senki, soha nem figyelte meg, de amikor szeretjük egymást, az Isten köztünk tartózkodik és az ő beteljesedett szeretete bennünk van.”

János első levele 4. rész 12. vers^*

Áldott szerdát, Isten beteljesedett szeretetének valóságát, jelenlétét és erejét kívánom minden testvérem számára!

Valószínű, hogy a szüleinkről sem tudtunk mindent, nem vizsgáltuk át őket részletesen, nem figyeltük meg a teljes életüket, ennek ellenére mégis pontosan érezhettük szeretetüket, gondoskodásukat és védelmező jelenlétüket. Az Örökkévalót nem lehet csak úgy kiismerni, átlátni és végig méregetni még akkor sem, ha minden időnket ezzel töltenénk. Attól, hogy többet tudunk róla, az még egyáltalában nem jelenti azt is, hogy közelebbről fogjuk ismerni. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy mit tanultunk eddig Istenről, hanem az, hogy milyen szoros közösségben vagyunk vele, mennyire van jelen a szívünkben, lelkünkben és ezen keresztül a gondolkodásunk és cselekedeteink szintjén? Azzal nyitjuk ki előtte az ajtót, amikor készek vagyunk a harag, a gyűlölet és a hazugság helyett az irgalmat, a békességet és a megbocsátást választani, mert nem akarunk másokat se tönkre tenni, se megalázni, se cserben hagyni. Amikor a szeretet lesz számunkra a legértékesebb kincsünk és erre építjük fel a kapcsolatainkat, akkor ebben ott lesz a menny minden áldása is!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogyha nem is tudok mindent rólad, nem figyelhetlek meg tüzetesen mégis velem vagy szereteted által és a szívemet is ebben élteted!

^*Saját fordítás