2022. október 3., hétfő

Napi felülről:

“Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie?”

Pál levele a rómaiakhoz 8. rész 24. vers*

Áldott hétfőt, reménnyel, hittel és életerővel teljes hetet kívánok minden testvérem számára!

A remény gyermekei vagyunk. Ígéretekben bízunk, amelyek beteljesülése még előttünk áll, de várjuk azt az időt, amikor látható lesz az, amiről most csak álmodozunk. A gyermek nyughatatlan izgalma, mindaddig, amíg kezébe nem veheti ajándékát. A szerelmesek mély vágya, hogy találkozhassanak. A szülők készülődése egy új élet fogadására. A nagyszülők várakozása, hogy unokájuk betoppanjon. Ezek azok a reménységek, amelyek emberiek ugyan, de őszinték, erősek és működnek. Addig van rájuk szükségünk, amíg a megtapasztalások át nem veszik a stafétabotot. A reménység tehát nem egy mankó vagy pótszer, hanem az a hajtóerő, ami elsegít a célig. A mennyei Atya megmentő szeretetének csak egy kicsiny részét tudjuk átélni testünkben. Igaz, ez pont elég ahhoz, hogy belépjünk a megmenekülésünk ajtaján és elinduljunk a felfelé vezető úton. Kaptunk hozzá útmutatást, segítőtársakat és feladatokat is, de még nem érkeztünk meg, nem vagyunk az igazi otthonunkban. A reménységünk arról szól, hogy Istennel együtt győztesek lehetünk még akkor is, ha mi elrontunk valamit!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy reménységben élhetek, ígéreteid biztos reménységében!

*Revideált új fordítás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címe nem lesz megjelenítve. A kötelező mezők jelölve vannak.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Szeretettel várunk!