2022. március 31., csütörtök

Napi felülről:

„Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld. De te kiemelted életemet a sírból, ó, Uram, Istenem!”

Jónás könyve 2. rész 7. vers*

Áldott csütörtököt, a szabadulás, megújulás és megmentettség békességét, örömét kívánom minden testvérem életére!

Jónás próféta a saját küldetése elől próbált menekülni. Nem egyezett a véleménye Isten tervével, ezt ő világosan megértette, látta, ezért döntött arról, hogy a saját útját választja, ami pont az ellenkező irányba tartott, mint amerre feladata várta. Miután többféle figyelmeztetést kapott, rádöbbent arra, hogy az élet helyett a halálba tart, a szabadság helyett az örök fogságba, és csak abban az Istenben reménykedhet, akinek éppen hátat fordított. Van időszak, amikor olyan makacs a szívünk, hogy egészen mélyre kell süllyednünk ahhoz, hogy felismerjük a rossz döntéseink átkát, illetve szükséges, hogy ránk szakadjon a következmények terhe, aminek hatására végre elfogadjuk és kérjük is a mennyei Atya segítségét, megmentő jóakaratát és irgalmát.  Az az örömhír, hogy még ilyenkor is működik a „de te”, „te mégis” szeretet.  Könnyebb, egyszerűbb lenne, ha sokkal előbb észhez térnénk, kijózanodnánk az önfejűség igazságából, hogy áldássá váljunk, betöltve azt a helyet, ami ránk vár, amire felülről kaptunk megbízást és elhívást.

Mennyei Atyám, hálát adok neked, hogy megszabadítottál, kiemeltél a pusztulás gödréből és elindítottál a felfelé vezető úton!

*Revideált új fordítás