2022. június 3., péntek
Napi felülről:
„Miért nem hallgattam tanítóim szavára, miért nem figyeltem oktatóimra?”
Példabeszédek könyve 5. rész 13. vers*
Áldott pénteket, a tanítás, a nevelés, az óvó, a tanító, a tanár, az oktató megbecsülését, tiszteletét és értékelését kívánom miden testvérem részére!
Változhatnak évezredek, korok, társadalmi berendezkedések, tanításra, tanulásra, tanítókra, oktatókra mindig szükség volt, és lesz is. Mert úgy lettünk megteremtve, hogy mindez nélkülözhetetlen az egészséges növekedésünkhöz. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet túlbecsülni annak a jelentőségét, és azoknak a szerepét sem, akik bármilyen formában részt vesznek ebben a folyamatban. Szinte mindenki emlékszik egy-két olyan személyre, akik nagyon mély, erőteljes és bátorító hatással voltak az életük, tanulmányaik bizonyos szakaszában. Ezek nélkül nem egyszerűen szegényebbek lennék, hanem egyértelműen kevesebbek, nem ugyanazokká a személyekké váltunk volna. Akármilyen szerepben vagyunk a tanítás, nevelés területén kertészi feladat bízatott ránk. A növény magától is képes valahogyan felnövekedni, de gondozás, figyelem, szakértelem nélkül sohasem képes eljutni a megfelelő gyümölcsterméshez. Egy jó, alkalmas pedagógus megfizethetetlen kincs és ajándék mindannyiunk számára. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik ilyen szolgálatra szánták magukat! Köszönöm, hogy nem adták fel, nem hagyták abba! Legyenek áldottak, bátrak és reménységgel teljesek!
Mennyei Atyám köszönöm, hogy adtál számunkra pedagógusokat, olyan személyeket, akik készek a jövőt gondozni, építeni a jelenbe!
*Revideált új fordítás