Ne cipeljük bűneinket!

Úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták a kegyelmet.

2 Kor. 6:1

Ne cipeljük bűneinket, ne takargassuk azokat. Dávid szenvedéseit magának köszönhette, mégis úgy gondolta, hogy Istennel van dolga, mert rájött, hogy megérdemelte a büntetést. Ez bűnbánatra indítja.

Alázattal, bűneit megbánva esedezik Istenhez megtisztulásért, szíve megújulásáért. Tudja, hogy Isten jóságos és kegyelmes Atya, ezért könyörög a bűnbocsánatért. Hányszor, de hányszor vagyunk mi magunk is így?

Mi magunk is Istenhez fordulunk, hogy a megbánt bűneinket bocsássa meg jóságos kegyelmével és törölje el azt, és így új szívet, új lehetőséget kapva tőle folytathatjuk a neki szentelt életünket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címe nem lesz megjelenítve. A kötelező mezők jelölve vannak.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Szeretettel várunk!