Szerző: Makaji Kata

Beszélgetések Istennel (1)

Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!

Példabeszédek 30:7‭-‬9 RÚF

Nehéz velem boldogulnia Istennek. Annyi áldást kapok, de sokszor mégsem látok távolabb az orromnál. Mindenem megvan, mégis kétségeskedek, és hitetlenkedek, elégedetlenkedek…

Uram, kérlek bocsáss meg nekem, hogy kétségeim vannak, aggódom, miközben hálás is lehetnék.

Hálás, hogy áldott életem lehet, aki bírja az életére Isten ígéreteit, hogy mindig velem lesz, és betölti a szükségeimet, de nem az igényeimet.

Uram, kérlek áldd meg ezt a hónapot, hetet is. Te add meg nekem, amire szükségem van.

Moss meg engem egészen és a hónál fehérebb leszek

Jézus halála előestéjén letérdelt és megmosta tanítványai lábát…Péter tiltakozott ez ellen. Jézus így szól hozzá: „Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám….Péter erre azt mondta: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!

János 13:6-9

Mennyire csodálatos. Jézus tisztára moshat minden bűntől, ha engedjük, ha akarjuk. Mennyire alázatos volt Jézus. Hányszor vallunk mi kudarcot a szeretetben. Rosszul szeretünk, nem tudjuk kimutatni a szeretetünket, de mi is sokszor elutasítjuk azt, mert minket is elutasítanak. Jézus azt szeretné, hogy mi örüljünk, boldogok legyünk és átjárjon bennünket a szeretet.

Elfogadjuk Őt, hiszen csak Ő tud tisztára mosni a bűneinktől, és Ő tud csak új életet, új szívet adni nekünk. Imádkozzunk alázatos, türelmes, odaadó szívért, hogy elfogadhassuk és szerethessük egymást és így legyünk egyek Jézus Krisztusban.

Megújulás Isten Igéje által

Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan, de elmegy és nyomban el is felejti, hogy milyen volt.

Jakab 1:22-24

Taníts bennünket Urunk nap mint nap a Te bölcsességeddel, tanuljuk meg a szívünket megüresíteni, hogy mindenféle nem oda való dolgot ki tudjunk dobni, hogy Te lakhass a szívünkben örökre.

Szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok a világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.

Róma 12:1-2

Csendesítsük le testünket és lelkünket, hogy meghalljuk az ajtó előtt álló Jézus kopogását. Nyissuk ki az eddig bezárt ajtókat és engedjük be a már a bűntől megtisztított szívünkbe Jézust.
“Az én csillagom, óh egy áldott tudat, mert Jézus a szívembe ért…” Ámen.

Ne cipeljük bűneinket!

Úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták a kegyelmet.

2 Kor. 6:1

Ne cipeljük bűneinket, ne takargassuk azokat. Dávid szenvedéseit magának köszönhette, mégis úgy gondolta, hogy Istennel van dolga, mert rájött, hogy megérdemelte a büntetést. Ez bűnbánatra indítja.

Alázattal, bűneit megbánva esedezik Istenhez megtisztulásért, szíve megújulásáért. Tudja, hogy Isten jóságos és kegyelmes Atya, ezért könyörög a bűnbocsánatért. Hányszor, de hányszor vagyunk mi magunk is így?

Mi magunk is Istenhez fordulunk, hogy a megbánt bűneinket bocsássa meg jóságos kegyelmével és törölje el azt, és így új szívet, új lehetőséget kapva tőle folytathatjuk a neki szentelt életünket.

Törekedjünk a mindennapi megújulásra

Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.

Zsolt. 51:12

A világnak arra van szüksége, hogy az életünkben, de legfőképpen a családunkban látható legyen a bűnbánat, a szívünk megváltozása, látható és érezhető legyen a szeretet, az egymás elfogadása, segítése. Ugyanez a gyülekezeten belül is nagyon fontos, hiszen egy nagy család vagyunk. Szolgáljunk szívből, alázattal, és amennyi erőnkből telik, tálentumaink, képességeink kihasználasával, erősebb a gyengébbet segítve.

Imádkozzunk, hogy tudjunk szívből megbocsátani, képmutatás nélkül szeretni és személyválogatás nélkül mindenkit elfogadni, segíteni a hit útján. Minden nap megújulva, hűséggel végezhessük a ránk bízott feladatokat családban és gyülekezetben.

Ébren vagy-e vagy aluszol?

Térjetek meg hozzám teljes szívvel.

Jóel 2:12

Aki nem böjtöl, abban jóllakik és elalszik a lélek. A böjt a test kiáltása a mélységből Isten után! Ébren vagy-e vagy aluszol? Mik azok a területek ahol változást szeretnél? Szeretnél-e hálásabb életet? Hajlandó vagy-e száműzni a haragot, a panaszkodást? Hajlandó vagy-e több időt fordítani a Szentírásra? Vágyakozol-e közelebb kerülni Istenhez? Rengeteg lehetőségünk van a változásra, megújulásra, az új ember megformálására.

Imádkozzunk, hogy alázattal, hittel élhessük életünket, Isten állítson helyre bennünket, tudjunk a Kereszt előtt hagyni mindent, ami régi.

“Uram én mindent leteszek. Nem nézek hátra, hanem csak Feléd…Itt minden kár és szemét.”

Valljuk meg bűneinket és így készüljünk a böjtre

Amikor Te böjtölsz, kend meg a fejedet és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésed ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.

Mt. 6: 17-18

Bűnbánati időszak, lélek és test böjtje, most van ideje a megtisztulásnak, megújulásnak, szakítsunk időt az elmélyülésre. Készüljünk a közelgő Feltámadásra. Jó, ha a böjtöt önként vállaljuk, lemondunk rossz szokásainkról, vagy egy időre távol tartjuk azokat magunktól, visszatalálunk Istenhez. Nagy szükségünk van a lélek megtisztulására is a testi mellett.

Első számú kísértésünk az evés, ivás. Nem csak kenyérrel él az ember. (Máté 4:4) Éhezünk-e a kegyelemre? A böjt által erőt és áldást kaphatunk Istentől. Isten bőven megfizet a jóért, a lemondásért. Itt a Sereptai özvegyre gondolok, amikor az „utolsó falatját” is a vendégének /Illésnek/ adja. Mi is ajánljuk fel azt, amire a Lélek indít, vállaljunk részt a böjtben az imádság erejével is.

Hagyd el a régit, öltsd fel az újat!

„Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett”

Efézus 4: 12

A múlt heti imatéma is volt : Ki a Te embered? Az e heti lehet: Mi a Te jelmezed?

A farsang elmúltával gondolhatunk arra hogy vajon milyen álarcot is hordunk? Őszinték vagyunk-e vagy álságosak? Embereknek akarunk-e megfelelni, vagy Istennek? Hányszor teszem azt, aminek Isten örül? Megkezdődik-e a szívünkben a várakozás időszaka, vagy éljük tovább a megszokott rohanó életünket? Határozzuk el, hogy mit vetünk le, s mit vetünk ki magunkból.

– Változtassuk meg gondolkodásunkat.

– Váljunk meg rossz szokásainktól.

Felajánlásunk ne legyen sok és teljesíthetetlen, hanem csak egy-egy testi vagy lelki felajánlás, amit bizton és sikerrel tudunk teljesíteni, annak érdekében, hogy Istenhez közelebb tudjunk kerülni.

Gyógyító kapcsolataink (6) – Bölcs össz-hang

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez…”

Máté 7:24

A hét utolsó munkanapján összegezzük az elmúlt napokban tanultakat. Gondoljuk át, hogyan tudjuk beépíteni a mindennapjainkba. Legyen élet adó, éltető és gyógyító kapcsolat, bölcs összhang: a meghallást tett kövesse. Imádkozzunk ezért.

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és az összedőlt, és teljesen elpusztult.”

Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik. (Máté 7:24–29)

Gyógyító kapcsolataink (5) – Házanként…

…nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként.

ApCsel 5:42

Az első keresztényeknek fontos volt, hogy a templomban és házanként is összegyűljenek:
Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel. (ApCsel 2:46–47)

Ma azért imádkozzunk, hogy Isten mutassa meg, milyen módon lehetek részese a templomi gyülekezeten belül, kis házi közösségnek is.