2024. március 29., Nagypéntek

Napi felülről:

„Azután ezt kérdezte: „De mi rosszat tett?” Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: „Feszíttessék meg!””

Máté evangéliuma 27. rész 23. vers*

Áldott nagypénteket, a mennyei Atya értünk küzdő szeretetének felismerését, csodálatát és a lelkünk megújulását kívánom minden testvérem számára!

Nagypéntek Isten halált felvállaló szeretetének és az emberi eltévelyedés, gonoszság mélységének találkozása, ahol mindent elrontottunk, amit lehetett mégis ez lett életünk győzelmének forrása. Pilátus, a római helytartó igazi politikusként viselkedik. Pontosan tudja, hiszen utánajárt, hogy miért hozták elé Jézus, milyen mértékű irigység, hatalomféltés van a vádak mögött, mégis engedett a zsarolásnak és a megtévesztett közvéleménynek. Azonban még őt is megdöbbentette az a gyűlölet, amely felszínre tört ezen a napon, egy olyan ember ellen, aki csak jót tett, nem lázított és nem vezetett félre senkit. Bűnt, ítéletre való okot nem talált benne, de a lelkiismeret és az igazság szavát elnyomta az egyre hangosabb, halált kívánó kiáltozás. Elferdített váddal mégis meg lehetett oldani a kivégzést, ezzel pedig csődöt mondott mind a római, mind zsidó jogintézmény és ezzel együtt az ember újból hátat fordított Istennek. Az a csodálatos, hogy ez nem a végünket jelentette, hanem a mennyei Atya esélyt adó szeretetének diadalát. Jézus Krisztusban a gonoszság sötét mélységét áttörte Isten felénk nyújtott karja, amit még mindig meg lehet ragadni és megbékülni vele, ha mégis más utat választanánk, a „Feszítsd meg!” helyett!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy nem mondtál le rólam, pedig megérdemelném! Sőt, értem is vállaltad nagypéntek minden megaláztatását, gyötrelmét és csalódását, hogy esélyt teremts számomra is a hazatérésre!

^*Új fordítás