Napi felülről:
„Tehát ne kritizáljuk, se ne ítéljük el többé egymást! Inkább határozzuk el, hogy nem teszünk semmi olyat, amivel a testvéreink hitét lerombolnánk, vagy őket elgáncsolnánk!”
Pál levele a rómaiakhoz 14. rész 13. vers*
Áldott szerdát, az ítélkezésre való lehetőségünk, képességünk és irányultságunk helyes és helyén való használatát kívánom minden testvérem számára!
Az, hogy látjuk, érzékeljük és tudhatjuk mi a jó és a rossz. Különbséget tudunk tenni építő és romboló szándékok között egy nagy lehetőség, de egyben óriási kihívás és felelősség is. Az egészséges emberi lélekben benne van, hogy a helyes utat kellene választani, de ennek megvalósításába már beleszólnak az énünk önző vágyai, ezért tévesztjük el a jó irányt. Másokon azonban sokkal könnyebb számonkérni azt, amit elvárunk, miközben önmagunkkal szemben igen elnézőek vagyunk. Kiakadunk, megszóljuk azt, aki türelmetlen, figyelmetlen és szeretetlen velünk szemben, mindeközben ugyanazokat a hibákat követjük el az igazságunk nevében. Van jogunk, felhatalmazásunk ahhoz, hogy megítéljük, megkritizáljuk a dolgokat, sőt az a nagyobb gond, ha inkább szemet hunyunk a rossz felett és hagyjuk eluralkodni. Ezt azonban saját magunkon szükséges először gyakorolni, mert aki ezt teszi, az egészen más szemmel fog nézni botladozó embertársára. Ezen felül rádöbben arra is, hogy milyen nagyon rászorul a mennyei Atya segítségére, jóakaratára és útmutatására!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Jézus Krisztus nem azért jött el, hogy elítéljen engem, hanem hogy kiszeressen a tévedéseimből, másokat kritizáló és magamat sajnáltató önzőségemből! Taníts Uram, hogy másokat építsen, segítsen és felemeljen az életem!
*Egyszerű fordítás