2024. június 8., szombat

Napi felülről:

„Ki az közületek, aki aggódásával képes arra, hogy az élethosszához hozzátegyen akár csak egy szakaszt is?”

Lukács evangéliuma 12. rész 25. vers^*

Áldott szombatot, az aggódás, szorongás és gondterheltség csapdájának felismerését, elkerülését és elhagyását kívánom minden testvérem számára!

Az aggódásuk legtöbbször a felelősségérzetünkből fakadó félelmeink megfogalmazása. Ez még segíthet is józan, megfontolt és előrelátó döntéseket hozni, ha csupán külsős tanácsadónak foglalkoztatjuk és nem engedjük be a szívünk mélységeibe. Ugyanis ahol otthont talál, mert befogadják, ott erőszakos módon kizárja a hitet, a reménységet, de még a szeretet is a háttérbe fog szorulni. Az aggódás azzal nyeri el a bizalmunkat, hogy úgy viselkedik, mintha valami különlegeset adna az életünkhöz. Azt a gondolatot ülteti el bennünk, hogy amikor aggódunk, azzal tesszük a legtöbbet, miközben nem hozzáad, hanem elvesz a lehetőségeinkből. Azt súgja, hogy mi tudjuk legjobban mi a helyes, mi a jó, ezért csak magunkban bízhatunk. Sem ember, sem Isten nem gondoskodik rólunk megfelelően, ezért nekünk kell gondterheltnek lennünk mindenki más helyett is. Ezzel a szorongásunk, önsajnálatunk és csüggedésünk is felerősödik, ami nem megnöveli, hanem lecsökkent az életkilátásainkat. Ebből is van szabadulás és kiút, de ahhoz meg kell erősítenünk a bizalmunkat a mennyei Atya jóságában és gondoskodó szeretetében, mert ez az, ami képes kiseperni az aggodalmaskodás hazugságait, hogy kiteljesedhessen az életünk.

Mennyei Atyám, hálát adok gondoskodó szereteted jelenlétéért! Köszönöm, hogy adsz erőt, lehetőségeket és útmutatást ahhoz, hogy az életem teljes és egész legyen és ne kelljen a szorongó aggódalom csapdájába ragadnom!

^*Saját fordítás