2024. július 9., kedd

Napi felülről:

„Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.”

A példabeszédek könyve 19. rész 17. vers^*

Áldott keddet, a javaink hálával és Istenre néző lelkiismerettel történő felhasználását kívánom minden testvérem számára!

Mindannyiszor, amikor önzetlenül, jó szívvel a bajba jutottak mellé állunk a lelkünk mélyén egy valós békességet érezhetünk, mert összhangba kerülünk a mennyei küldetésünkkel. Nem tudjuk mindenkinek a problémáját megoldani, nem is ez a dolgunk, de annak az egynek bölcs, körültekintő és valós segítséget adhatunk, aki felé irgalmasságra indul a szívünk. Minél többet kaptunk az élettől, igazából az Örökkévalótól, annál nagyobb a felelősségünk arra, hogy ezt hálával, Istenre néző lelkiismerettel használjuk fel. A földi pályafutásunk végén, amikor az utolsó napjaik fognak leperegni, nem azt fogjuk sajnálni, hogy nem volt nagyobb vagyonunk, hanem azt, hogy nem éltünk jobban azzal, amink volt, nem voltunk nemesebb, irgalmasabb, szeretettel teljesebb lelkületűek, pedig lehetőség lett volna rá, éreztük is a késztetést, de mégsem tettük meg. A mennynek adott kölcsönt nagyon komolyan veszi az Úr, még akkor is, ha valójában minden az öve, neki nincs szüksége semmire, de amikor készek vagyunk az ő kinyújtott kezének lenni, a könyörülő szívét bemutatni valaki felé az kiváltságos helyzetet jelent számunkra mindörökre.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert annyi sok jóval megáldottál! Köszönöm, hogy van még lehetőségem segíteni, irgalmas szívvel látni és cselekedni!

^*Revideált új fordítás