2021. december 5., vasárnap

Napi felülről:

„Igaz, hogy valamikor ti is sötétségben éltetek, most azonban világosság vagytok, mert közösségben vagytok az Úrral. Éljetek ezért úgy, ahogyan a világosság gyermekeihez illik.”

Efézusi levél 5. rész 8. vers*

Áldott vasárnapot, a világosság bátorító reménységét, és a mennyei Atya szeretetének biztonságát kívánom minden testvérem életére!

Amíg tart az éjszaka, addig valamilyen fényforrást kell használnunk ahhoz, hogy lássunk. Ezek igen különbözőek lehetnek, de mindegyik ugyanazt a célt szolgálja, a sötétség hatalmának megtörését. A látszattal ellentétben a fény és a sötétség nem harcol egymással, mert ahol világosság van, ott nem lehet úr a sötétség. A kérdés csak az, hogy van-e valamilyen lámpánk, képes-e világítani és használjuk-e megfelelő módon? Az Örökkévaló szívünkbe hozza el Jézus Krisztus által a menny világosságát. Nem azt akarja, hogy sötétségben, tudatlanságban, félelemben vagy reménytelenségben tapogatózzunk mindenféle megtévesztő hangokra hagyatkozva, hanem azt, hogy lelkünkben világosan lássuk az előttünk lévő utat, ami hozzá, felfelé vezet. Van egy emberi elvárás felénk, hogy a hitünk fényét magánügyként kezelve betegyük egy lelki dobozba, és ott lezárva őrizgessük, és csak ünnepenként vagy a templomban vegyük elő és nyissuk fel. Isten világossága azonban képes az egész életünket beragyogni, de még másoknak is irányt mutatni, miért ne használnánk folyamatosan? Az ünnepre készülve minden egyes fény emlékeztessen bennünket arra, hogy mi is lámpássá lettünk az Atya kezében!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Jézus Krisztusban megjelent a szívemben is szereteted világossága! Ebben és ezzel szeretném élni minden napomat!

*Egyszerű fordítás