2022. április 17., Húsvétvasárnap

Napi felülről:

Az asszonyok megrémülve lehajtották a fejüket, de azok így bátorították őket: „Miért a halottak között keresitek az élőt? Nincs itt, mert feltámadt! Emlékezzetek rá, hogy még Galileában megmondta nektek: »Szükséges, hogy az Emberfiát a bűnösök kezébe adják, keresztre feszítsék, és hogy a harmadik napon feltámadjon.«”

Lukács evangéliuma 24. rész 5-7. vers*

Áldott Húsvétvasárnapot, a feltámadás valóságát, erejét és örömét kívánom minden testvérem részére!

A feltámadás valósága körbevesz bennünket a természet megújulásában. Elvetünk, eltemetünk egy magot a földbe, és egy idő múlva új élet bontakozik ki a rögök alól, hirdetve, hogy van még reménység. A testi létünk is vár valami hasonlóra, amikor ezt a mulandót levetjük, hogy felöltözzük a halhatatlant, amikor az elromlott tönkremegy, de elkészül helyette a romolhatatlan. Ez a vágy ott van az ember szíve mélyén, hiszen az Örökkévaló képére és hasonlatosságára lettünk megteremtve, de pont azzal, hogy elszakadtunk tőle, nélküle szeretnénk boldogulni és megmondani mi a jó, mi a rossz, ettől is elzártuk magunkat. Ezért kellett, ezért volt szükséges Jézus Krisztusnak eljönnie, engedni, hogy a bűnös ember kezébe kerüljön, ki legyen szolgáltatva a gonosznak egészen a kereszthalálig, hogy áldozata és feltámadása által az Élet legyőzze a halált, a Szeretet a gyűlöletet, és a mennyei Atya irgalma kiáradjon az egész világra. Nem kell többé szemlesütve, félelmek közt kétségbeesve keresgélnünk az elmúlásra szánt dolgok között, mert él az Úr, és vele együtt a mi reménységünk is!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Jézus Krisztus feltámadása az én reménységem is lett, hitem biztos alapja és örökkévaló életem biztosítéka!

*Egyszerű fordítás