2022. december 2., péntek

Napi felülről:

„Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig!”

Jónás könyve 4. rész 9. vers^*

Áldott pénteket, a felháborodásunk, kiakadásaink és neheztelésünk zsákutcáinak elkerülését kívánom minden testvérem számára!

Jónás próféta napszúrást kapott, mert elszáradtak a bokor levele, amely addig árnyékot biztosított számára. Azért ragaszkodott ahhoz a helyhez, mert onnan jól láthatta volna Ninive pusztulását, mint egy igazi katasztrófa-turista. Egy növény, amit még csak nem is ő ültetett tönkrement, ezért ájuldozott és halálosan haragudott.  Annyira biztos volt saját igazában, hogy kész volt ezt büszkén felvállalni még a Mindenhatóval szemben is. Azt azonban nem vette észre, hogyha igazságosnak tartja saját felháborodását, önmaga felett való sajnálkozását, akkor milyen alapon bírálja Isten irgalmas bűnbocsánatát, embereket megszánó szeretetét. Az önző szívem alaptörvénye: „Nekem van jogom szeretni, sajnálni, sajnáltatni magamat és Istentől is elvárom ezt, de az Úr nem szeretheti azokat, akikre én haragszom!” Itt az igazságossággal van a probléma, de nem a mennyei Atyáéval, hanem az enyémmel. Ez a fajta felháborodásunk egy zsákutca, amelynek a végén hiába ordibálunk, sírunk és szitkozódunk, akkor sincs előre vezető út, mert mi magunk falaztuk be. Isten szíve azonban még nem zárt be, ma is nyitott mindazokra, akiknek elegük lett a saját igazukból és nála keresik a megoldást!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy neked van igazad, amikor változásra, szeretetre és irgalomra hívsz, mert pont erre van szükségem!

^*Revideált új fordítás