2022. december 11., vasárnap

Napi felülről:

„Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknék.”

94. zsoltár 17. vers^*

Áldott vasárnapot, Isten segítő készségének, megőrzésének háláját kívánom minden testvérem számára!

Az előző napokban az Úr többféle módon figyelmeztetett arra, hogy pihennem kellene, de arra is, hogy a próbák, bajok közt is meg fog őrizni. Tegnap este kicsúszott a létra a lábam alól, miközben a tetőn próbáltam dolgozni és rázuhantam a teraszunkra. Végig eszméletemnél voltam, de olyan hirtelen történt minden, hogy csak az maradt meg bennem, hogy a leérésemkor hála szakad fel a lelkemben, hogy Isten megtartotta az életemet itt a földön. Később egyik barátom úgy fogalmazott, hogy jártodban, keltedben, és estedben is veled van Istened az Úr. Most néhány napos pihenőt kaptam, ha már saját magam nem gondoskodtam róla. Nagyobb bajom nem történt, amivel kórházban kellene lennem, de pontosan tudom, hogy ez egészen másképpen is végződhetett volna. Az Örökkévaló úgy gondolta, hogy még van feladatom ebben az életben, sőt fel kell készülnöm, meg kell beszélnem vele az előttem álló utat. Jó az Úr! Nem azért, mert közel épségben jutottam túl ezen a baleseten, mert egyszer majd mindenképpen le kell tennem ezt a testet, hanem azért, mert újból átélhettem, hogy minden pillanatban velem van!

Mennyei Atyám, tudom, hogy csak azért élhetek, mert segítesz rajtam! Áldott légy megtartó szeretetedért!

^*Revideált új fordítás