2025. február 16., vasárnap
Napi felülről:
„Abban az időben Jézus így szólt a tanítványaihoz: Ha valaki kész arra, hogy utánam jöjjön, utasítsa vissza önmagát, vállalja fel a keresztjét, és kövessen engem!”
Máté evangéliuma 16. rész 24. vers*
Áldott vasárnapot, Jézus követésének megértését, felvállalását és felszabadító örömét kívánom minden testvérem számára!
Mindenképpen követünk valamilyen elképzelést, álmot vagy tervet. Legtöbbször egy általunk példának tartott személy az, akihez hasonlítani szeretnénk, vagy egy olyan életvitel a célunk, amelytől a boldogságunkat várjuk. Alapvetően mégis saját vágyaink, készségünk és akaratunk a döntő abban, hogy merre tart az életpályánk. Jézus Krisztus meghívott bennünket, hogy kövessük őt, csatlakozzunk hozzá, mert szeretne elvezetni bennünket a mennyei Atyához. Ráadásul ennek az útnak még az árát is ő fizette meg. A mi részünket azonban nekünk kell teljesítenünk. Az első annak a megértése, felfedezése, hogy az Emberfia egyben Isten Fia is, aki Válasz az életünk nagy kérdéseire! A második, hogy csak akkor leszünk képesek vele járni, ha lemondunk saját igazságunkról, büszkeségünkről és önérzetünkről, hogy felépülhessen bennünk az, akinek valójában megszülettünk. A harmadik a bűneink kérdése. Vagy a szívünkben hordozzuk őket és próbáljuk rejtegetni és mentegetni őket, amíg végleg tönkre nem tesznek, vagy naponta kimondjuk rájuk a halálos ítéletet és ezt fel is vállaljuk mindenki előtt. Jézus követése egyszerre megtagadása minden rossznak és Istentől elválasztó gondolkodásnak, miközben az életünk felszabadító öröme, mert a lehető legjobb helyre kerültünk.
Mennyei Atyám, hálát adok, mert Jézus Krisztusban engem is meghívtál magadhoz!
*Saját fordítás