2024. szeptember 1., vasárnap

Napi felülről:

Egy napot ismét „mának” jelöl ki. Dávid által hosszú idő múlva így szól, ahogyan előbb is mondtuk: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

A zsidókhoz írt levél 4. rész 7. vers^*

Áldott vasárnapot, a mai nap fontosságának, jelentőségének és lehetőségeinek felismerését és helyes felhasználását kívánom minden testvérem számára!

Igaz, hogy a jelenben élünk folyamatosan, de nem mindig ismerjük fel és használjuk ki a mai nap adta lehetőségeinket. Lehet, hogy a múltba ragad a szívünk egy része és képtelenek vagyunk elszakadni valamitől, aminek már vége, amit már nem tudunk megváltoztatni. Ez akadály lesz abban, hogy felszabaduljunk a jelen kihívásaira, hiszen még mindig a múlt árnyaival viaskodunk. A tegnap sikereit meg kell ünnepelni, veszteségeit meg kell gyászolni, bűneit el kell rendezni, hogy tovább léphessünk a mára. Ugyanígy a jövő délibábja is fogságba ejtheti a lelkünket, amikor mindig csak holnap akarunk elkezdeni, megtenni valamit, ami sohasem jön el, hiszen állandóan magunk előtt görgetjük. A mai nap fontosságát mind emberi, mind mennyei oldalról meg kell értenünk, hogy bölcsen és felelősségteljesen éljünk a nekünk adatott idővel. Annyi szeretetet kell beletennünk, amennyi csak lehetséges, mert ezt sem megbánni, sem sajnálni nem fogjuk később. Először is engednünk kell, hogy átjárjon, betöltsön és felemeljen bennünket az Örökkévaló szeretetének mára kijelölt napja, hogy ne maradjunk le egyetlen jó döntésről, odaszánásról és tettről se kemény szívünk miatt. Ennek fényében kell látnunk és szeretnünk önmagunkat, hogy másokat is képesek legyünk felszabadultan szeretni.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a mai nap is az általad kijelölt alkalmas idő szereteted befogadására és annak megélésére!

^*Revideált új fordítás