2026. február 11., szerda
Napi felülről:
„Hiszen a jelenlegi, elhordozható szenvedésünk a dicsőség mindent felülmúló, örökös bőségét munkálja ki számunkra.”
Pál második levele a korinthusiakhoz 4. rész 17. vers*
Áldott szerdát, a terhek hordozásához türelmes reménységet, a nehézség leküzdéséhez pedig hittel teljes szívet kívánok minden testvéremnek!
A szenvedések közben nem azt gondoljuk, hogy ezek könnyen elviselhető, egyszerűen túlélhető időszakok, hanem éppen ellenkezőleg. A nehézségek, betegségek, megpróbáltatások átélése és elhordozhatósága azonban nagyban függ attól, hogy mennyire látjuk ezek értelmét és célját. Még egy pompás családi ebédhez is rengeteg fárasztó előkészület szükséges: bevásárlás, pakolás, tisztítás, terítés, mégsem szenvedésként tekintünk ezekre a feladatokra, hanem a közös étkezés öröméhez vezető lehetőségként. Gyalogszerrel egy hegycsúcsra is sok izzadságos lépés vezet, de ezeket könnyebb megtenni, ha elképzeljük magunk előtt a csodálatos panoráma kilátását. A jelen szenvedése miatt háboroghatunk, zúgolódhatunk és megsértődhetünk rajta, de felfedezhetjük benne a felfelé tartó utunk jellem és hitformáló munkáját is. Ráadásul a terhek hordozásához ilyenkor a reménység és a hála is csatlakozni fog. Még nem jött el a nagy, mennyei örömünnep, még nem értünk fel a csúcsra, de mindkettő vár ránk, ezért bármilyen nehéz is a mai útszakasz, hittel és Istenbe vetett bizalommal járjuk végig!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy még a nehézségeimet is felhasználod arra, hogy a hitem és reménységem egyre erősebben kapaszkodjon beléd!
*Saját fordítás