2025. szeptember 29., hétfő

Napi felülről:

„Így szól az Örökkévaló: …Öregségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak benneteket! Én alkottalak meg, én vállalak fel, én hordozlak el és mentelek meg titeket.”

Ézsaiás könyve 46. rész 4. vers^*

Áldott hétfőt, hittel, bizalommal és élő reménységgel teljes napot kívánok minden testvéremnek!

Az egyik mély és valós félelmünk, hogy mi lesz velünk, ha megöregszünk? Ki fog rólunk gondoskodni? Ki vállal fel bennünket, amikor már teherré válunk, ha már nem leszünk senkinek hasznosak? Ezekre megvannak az emberi válaszaink, a nyugdíj, az időskori ellátórendszerek és a család szerető gondoskodása alapján, de minden tekintetben ezek sem nyugtatnak meg. Tudnunk kell azonban, hogy Isten számára a korunk nem hátrány, igaz nem is biztosít előjogokat. Előtte nem kell szégyenkeznünk, ha már korlátozottak a lehetőségeink és nem kell rosszul éreznünk magunkat, amikor fogytán az erőnk. Ő álmodott meg bennünket, már születésünk előtt gondolt ránk, és egész életünkben körbevett gondoskodásával. Attól, mert megőszülünk, ő nem hagy el bennünket, sőt egyre inkább készít arra, hogy egyszer el kell hagynunk ezt a testi valóságot. Ő ugyanaz marad, nem változott meg szeretete felénk, ezért nekünk szükséges hozzá menekülnünk, benne megbíznunk és vele járnunk az utolsó szívdobbanásunkig!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy számíthatok rád életem minden pillanatában!

^*Saját fordítás