2025. április 16., szerda

Napi felülről:

„Most akkor mire vártam, Uram, hiszen a reménységem benned van!”

39. zsoltár 8. vers^*

Áldott szerdát, az Istenbe vetett reménységünk erejét és győzelmét kívánom minden testvérem számára!

Hosszasan tudnánk sorolni a nehézségeinket. Képesek lennénk 24 órás panasznapot tartani a valós problémáink tömege miatt, de ezzel még nem oldottunk meg semmit. Mégis mire számítottunk, mit vártunk az élettől, miben reménykedtünk? Vágyálmokat kergetünk miközben a mindennapokkal küzdünk. Tele van a szívünk elvárásokkal, de falakba ütközünk. Egyrészt érezzük, hogy ez nem normális, mégis kiszolgáltatottak és sokszor tehetetlenek vagyunk. Emberi ésszel felfoghatatlan és követhetetlen a létünk útja, mégsem értelmetlen, sőt igencsak bámulatos. Az Istenbe vetett bizalmunk azonban helyreállíthatja a lelkünket. Nem fogunk mindent felfogni vagy megérteni, de azt igen, hogy van mennyei Atyánk, aki figyel ránk és gondoskodik rólunk. Fognak velük rossz dolgok történni, mert a gonosz jelenléte valóságos, de mivel jó kezekben vagyunk, a jövőnk biztonságban van. A reménység nem szégyenít meg, ha annak hiszünk, aki mindent megtehet, szeret minket és a javunkat munkálja még akkor is, amikor nem így érezzük. A végén úgyis előtte kell megállnunk és számot adnunk, de mennyivel jobb, ha gyermekeként és nem az ellenségeként!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert te vagy a reménységem most és mindörökké!

^*Saját fordítás