Nagypéntek

Szigetszentmiklósi Baptista Gyülekezet Nagypénteki Istentiszteleti alkalma

Nagypéntek

Lukács 22,66-23,49
Jézus a nagytanács előtt
66 Amint megvirradt, összegyűlt a nép véneinek tanácsa, a főpapok és az írástudók, és bekísértették őt a nagytanácsba,
67 s ott felszólították: "Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk." Ő pedig így válaszolt: "Ha megmondom nektek, nem hiszitek,
68 ha pedig én kérdezlek titeket, nem feleltek.
69 De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia Isten hatalma jobbján."
70 Erre mind azt kérdezték: "Akkor hát te vagy az Isten Fia?" "Ti mondjátok, hogy én vagyok" - felelte nekik.
71 Azok pedig így szóltak: "Mi szükségünk van még tanúvallomásra? Hiszen magunk hallottuk a saját szájából."
Jézus Pilátus előtt
23 Ezután elindult az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
2 Ott így kezdték vádolni: "Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király."
3 Pilátus megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" Ő pedig ezt felelte: "Te mondod."
4 Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: "Semmi bűnt nem találok ebben az emberben."
5 De azok erősen állították: "Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig."
Jézus Heródes előtt
6 Pilátus ezt hallva megkérdezte, hogy Galileából való-e ez az ember.
7 Amikor pedig megtudta, hogy Heródes hatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben tartózkodott ezekben a napokban.
8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült, mert már jó ideje szerette volna látni, mivel hallott róla, és azt remélte, hogy valami csodát tesz majd az ő szeme láttára.
9 Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki.
10 Ott álltak a főpapok és az írástudók is, akik hevesen vádolták.
11 Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz.
12 Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással. Előtte ugyanis haragban voltak.
Jézus és Barabbás
13 Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
14 és így szólt hozzájuk: "Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek vallattam ki, és nem találtam ebben az emberben egyet sem azok közül a bűnök közül, amelyekkel vádoljátok.
15 De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el:
16 megfenyítem tehát, és elbocsátom." (
17 Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.)
18 Erre valamennyien felkiáltottak: "Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!"
19 Ez utóbbi a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve.
20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.
21 De ezek kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg őt!"
22 Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: "De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom."
23 De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.
24 Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:
25 szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
Jézus útja a Golgotára
26 Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
27 A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.
28 Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: "Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok;
29 mert jönnek majd olyan napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
30 Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! - és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?"
Jézus a keresztfán
32 Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket.
33 Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt, és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.
34 Jézus pedig így könyörgött: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin.
35 A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: "Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten választott Krisztusa!"
36 Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki,
37 és így szóltak: "Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!"
38 Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.
39 A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: "Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is."
40 De a másik megrótta, ezt mondva neki: "Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el."
42 Majd így szólt: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba."
43 Erre ő így felelt neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban."
Jézus halála
44 Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön.
45 A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.
46 Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" És ezt mondva meghalt.
47 Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt."
48 És az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért.
49 Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.