2022. február 27., vasárnap

Napi felülről:

„Nézd, itt állok az ajtód előtt, és kopogtatok! Aki meghallja a hangomat, és beenged, ahhoz bemegyek, és együtt vacsorázom vele.”

Jelenések 3. rész 20. vers*

Áldott vasárnapot, az Istennel való közösség békességét és biztonságát kívánom minden testvérem részére!

Jézus Krisztusnak a mennyből elhangzó üzenete számunkra is egyszerre ígéret és ítélet. Arra a csodálatos lehetőségre figyelmeztet, hogy életünk meglátogatása nem zárult le földi életével, hanem folytatódik a Szentlélek által. Lehet olyan zajban élni a különböző hírek miatt, annyira elfoglaltnak lenni a mindennapok terheiben, vagy a félelem miatt úgy elbújni, hogy nem halljuk meg a kopogtatását szívünk ajtaján. Amikor felfigyelünk rá, akkor sem biztos, hogy ajtót nyitunk, mert nem szívesen fogadnánk egy olyan látogatót, aki előtt szégyenkeznünk kellene, vagy csak nem szeretnénk mélyebben megismerkedni vele, mert érezzük, hogy ez valódi elkötelezettséggel jár. Az is lehet, hogy olyan vendégeink vannak, akiket el kellene küldenünk, de nem szeretnénk, mert pontosan tudjuk, hogy az ég és a föld Urával nem lehetnének egy asztalnál, de még csak egy szívben sem. Ezért nem maradt abba még a zörgetés, szeretetből, türelemből. A Megmentő előtt megnyitott lélek a menny békésségét, reménységét és valóságát engedi asztalához ülni. Azt a tisztaságot és világosságot, amely betölti az egész életét, és elkíséri a számára elkészített hazába.

Mennyei Atyám, köszönöm türelmes és kitartó szereteted megszólítását és csodáját! Veled közösségben, a benned való teljes bizalomban vágyok élni minden nap!

*Egyszerű fordítás