2024. december 15., vasárnap

Napi felülről:

„Az a nép, amely sötétségben él káprázatos világosságot pillant meg, és azokra akik, a halál földjén és árnyékában élnek világosság ragyog fel.”

Máté evangéliuma 4. rész 16. vers*

Áldott vasárnapot, a mennyei Atya világosságának megtapasztalását, jelenlétét és erejét kívánom minden testvérem számára!

A világosság a teremtés része. A földi élet a nap fényéből nyeri az energiát, ennek erejét használja fel a növényvilág és így jut el minden élőlényhez. Ezáltal láthatunk színeket és maradhat biztos az utunk. Amikor csak lehetséges, pótoljuk a természetes fényt, mert szükségünk van rá. A lelkünk is hasonló módon működik. Világosság nélkül nem csupán vakon élünk, de félelemben és rettegésben is. Az Isten fénye nélküli életet nem nekünk találták ki. A sötétség része a valóságnak, de csak addig, amíg a világosság szét nem oszlatja. A mennyei Atya nem akarta, hogy a halál árnyéka legyen az otthonunk és a hazánk, beletörődve abba, hogy ez a mi sanyarú sorsunk. Jézus Krisztusban megérkezett közénk a Világ Világossága, káprázatos fény ragyogott fel általa, amely életet és esélyt ad mindazoknak, akik nem zárkóznak be, nem bújnak el előle. Karácsonyra hangolódva, készülve az ünnepekre engedjük minél közelebb magunkat Isten világosságához! Hagyjuk, hogy a szívünket átjárja annak megtisztító ereje, mert erre kaptunk mennyei elhívást.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a világ világossága az én elveszett életemet is képes beragyogni, sőt vezetni azon az úton, amely az igazi hazámba vezet!

^*Saját fordítás