2021. december 23., csütörtök

Napi felülről:

„De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.”

Galatákhoz írt levél 4. rész 4-5.vers*

Áldott csütörtököt, a valódi szeretetet jelenlétét, és a megtévesztő hazugságok csapdájának elkerülését kívánom minden testvérem részére!

Az, hogy minek jött el az ideje az életünkben nagyrészt nem rajtunk múlik, de az, hogy mit kezdünk ezekkel a lehetőségekkel, az már sokkal inkább. Az ünnepek akkor is megérkeznek az ajtónk elé, ha nem várjuk őket, de az, hogy beengedjük-e őket a szívünkbe is, és ha igen milyen mélységekbe, az már személyes hozzáállásunk kérdése. Sokszor szeretnénk mindent beletölteni néhány napba, órába, ami addig kimaradt, elmaradt vagy csak álom volt, de ezzel könnyen belesétálunk a magunk állította csapdába, és ahelyett, hogy élveznénk az ünnepet, belefáradunk, megcsömörlünk és a végén hiányérzetünk marad. Pedig a boldogságunk múlik azon, hogy megtaláljuk és ragaszkodjunk, az elég, a hála és a békesség ünnepi díszeihez, nem engedve, hogy kisöpörje őket, a minél több, az elégedetlenség és az elvárások kísértése. A mennyei Atya pontosan ismeri, hogy mire van szükségünk. A megfelelő időben és módon született meg lelkünk biztos reménysége, jelenünk és jövőnk békessége, hogy ne az élet foglyai legyünk, hanem örökösei. Az ünnepek nem csupán megízesíthetik a keserű hétköznapokat, de amennyiben odafigyelünk, bepillantást engedhetnek az Isten örökkévaló terveibe, amelybe mi is meghívást kaptunk.

Mennyei Atyám, kiben reménykedhetnék, ha nem benned, kire számíthatnák, ha nem rád? Kérlek, tölts be teljesen békességed, szereteted örömével!

*Revideált új fordítás